Nemes Gyula
Menzel és Svěrák után új Oscar-esélyes rendező Csehországból.
– Miért forgatókönyvíró szakon végzett?
– Nagy filmrajongó voltam, de nem volt semmilyen filmes ismerősöm, ezért nem tudtam felvételi vizsgafilmet készíteni. Jó választás volt, mert a többi bolsevik tanárral szemben a mi szakunkon viszonylagos szabadság uralkodott. Amikor megírtuk a diplomamunkánkat, felajánlották, hogy filmet forgathatunk belőle. A rendező szakon végzettek nemigen készítettek játékfilmet, inkább a reklámszakmában helyezkedtek el. A cseh rendezők többsége dokumentumfilmes szakon végez, mert ez a műfaj olcsóbb, így nincsenek kötöttségei.
– A cseh film fővonalát mintha kizárólag az új Formanok és Menzelek uralnák.
– Bárcsak így volna. A mainstreamet a konformista filmek alkotják, ezek között azonban akadnak kísérleti filmek is, mint az Erben-balladákból készült Csokor. Persze a Forman- és Menzel-filmek nagy példaképek mindannyiunk számára, még ha ők nem is tartoztak az akkori fősodorba. Próbálok eredeti és személyes filmeket készíteni, de elengedhetetlen számomra, hogy fogékonyak legyenek rájuk a nézők, akik nélkül nem lenne értelme választott műfajomnak, a tragikomédiának.
– Hányan nézik meg a filmjeit?
– A Süvölvényéveket hatszázezren. A Kuckók eredetileg tévékomédiának készült, 16 mm-re forgattuk és több, mint egy millióan jöttek be rá. Az Élet minden áron ehhez képest bukás volt: csak 450 ezren nézték meg. Szóval nálunk nem az a mérce, mint a lengyeleknél, ahol a Pan Tadeuszra eljönnek hárommillióan.
– Forgatás közben gondol az Oscar-díjra is?
– Forgatás közben nem, hiszen minden a propagandán múlik. Az Élet minden áron esetén annyi pénzt sem tudtunk összeszedni, hogy egyáltalán pályázhassunk vele. A tévé sem mutatott érdeklődést, provinciálisnak érezték a témát. Micsoda marhaság, mi lenne provinciálisabb egy Menzel- vagy Svěrák-filmnél! Mi csehek nem tudunk szuperprodukciókat rendezni, bár Svěrák most ezen igyekezett Sötétkék világ című filmjével. A mi kis konyhai történetünk érdekesebb nemcsak a hazai nézők, de a külföld számára is.
– Retrói legszimpatikusabb vonása az állandó hangulatváltás. Az időbeli távolság ironikusan mutatja be a drámai eseményeket, ugyanakkor a komikus figurák is tragikus színezetet kapnak. Nem mondták, hogy kineveti a cseh történelmet?
– Az akciófilmekkel ellentétben nekünk nincs pénzünk a látványos és hétköznapi jelenetek váltogatásához, ráadásul filmjeimnek nincs lineáris sztorija, dramaturgiai szükséglet tehát a hangulatváltás. De mindez nemcsak a figyelem fenntartásához szükséges, maga az élet is ilyen, sokan így élték meg a történelmet. Ezért inkább azok az emberek reagáltak rosszul az Élet minden áronra, akik nem élték át a háborút.
– Hogyan képes olyan történelmi korszakokról filmet forgatni, amelyeket nem élt át?
– A történelem csak kulissza. Tarkovszkij és Menzel is történelmi filmekkel kezdték pályájukat… Sokat merítettem forgatókönyvíróm, Jarchovský szüleinek vagy Boleslav Polívka bátyjának emlékeiből. Nem vagyok történész, nem tudom, mi történt a háború alatt. A valószínűség és a humor egyensúlyát kerestem; nem történelmet, hanem példázatot.
– Az Élet minden áron alaptörténete klasszikus szituáció, első példája Zampa Békében élni című filmje. Cseh címe: Segítenünk kell. Zampa filmje arról szól, hogy döntenünk kell, a lojális főhőst lelövik az amerikaiak. Nem vádolták főhősét túlzott kompromisszum-készséggel?
– Egy profinak a néző élményére is gondolnia kell, nehogy megrázkódtatással kelljen kijönnie a moziból. Ha nem lenne a filmben végig irónia, minden mesterséges és giccses lett volna. A katarzis itt abban áll, hogy az emberek meghatódnak, megkönnyebbülnek és meglepődnek a végén. Ellenkező meglepetéssel szolgált a Kuckók, amit végigröhögtek, majd egyszer csak arcukra fagyott a mosoly.
– Hogyan és miért készültek az Élet minden áron lassításai?
– A nyersanyag fényérzékenységét akartam megnövelni általuk, hogy az éjszakai jeleneteket világítás nélkül vehessem fel. Így további feszült vagy irreális jeleneteket is ezzel a technikával vettünk fel, hogy szervesebben illeszkedjenek a többi részhez. Abban is segített, hogy elleplezzük vele a díszlet hiányosságait.
– A tervezett Viwiegh-film is a múltban fog játszódni?
– Viwiegh-gel végre megérkezem a jelenbe, nagyon jól írja meg a saját generációm figuráit, míg Jarchovský inkább a gyerekek és öregek írója. Jól példázza majd, hogy sosem volt szándékomban csak történelmi filmet forgatni.
– Menzel, Forman, Jarmusch, Szabó után Önnek ajánlották föl az Őfelsége pincére voltam megfilmesítését.
– Menzellel jó barátságban vagyok, filmjeim muszterét mindig megmutatom neki. Közös megegyezéssel adta át nekem a filmet, amit ennek ellenére nagy és félelmetes kihívásként élek át.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2002/06 49. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2580 |
