Besz�lget�s a Harry Potter-jelens�gr�l

Mindenki var�zsl� �s mindenki mugli

Muhi Kl�ra

Egy klisé nevetséges, száz megható – írta Umberto Eco a Casablancáról. Vajon nem így m�ködik a Harry Potter is? Boldizsár Ildikó mesekutató, Arató László tanár és Reményi József Tamás irodalmár beszélgetése a regényciklusról, a filmr�l és a megváltásra váró kiskamaszokról.

– R�gi tapasztalatom, hogy m�sk�nt m�k�dnek a csod�k k�nyvben, mint filmen. Sz�momra csal�d�st okozott a megfilmes�tett Harry Potter. A gyerekfilmek vil�g�ban a Rowling-adapt�ci� nem tartozik az �lvonalba, nem �ri el a Spielberg- vagy Lucas-filmek sz�nvonal�t.

Arat� L�szl�: Csatlakozom, r�ad�sul sokan mondt�k, akik nem olvast�k a k�nyvet, hogy nehezen tudt�k k�vetni a film cselekm�ny�t. Az oszt�lyomban – ahol tan�tottam is a Harry Pottert – sokan elvitt�k a sz�leiket a moziba, s a sz�l�k egy r�sze ugyanezt mondta.

Rem�nyi J�zsef Tam�s: Pedig a mozin�z� kedv��rt egyszer�s�tett�k le a filmv�ltozatot a reg�nyhez k�pest. Az els� k�tetben �pp az ind�t�s pontosan jelzi az elk�vetkez� mese funkci�j�t, hogy tudniillik van egy h�tk�znapi, bumburny�k csal�d, benne egy h�tk�znapi, szenved� mostohagyerek, aki k�r�l valami iriz�l – de vajon mi ez? A csod�kat a keser� realit�s k�nyszere sz�li, hiszen hova is menek�lhetne ez a szeg�ny gyerek? Sz� szerint „nekimegy a falnak”, s l�m ott egyszer csak megny�lik egy csodavil�g. �m ha a legels� pillanatban tudjuk – mik�nt a filmben –, hogy ez bizony �gb�l pottyant gyerek, letett�k – ak�r egy J�zusk�t – j�szol h�j�n a k�sz�bre, onnant�l kezdve teljesen m�s t�rt�netet mes�lnek nekem. A J�zuska-p�rhuzam f�ler�s�t�se egy�bk�nt mintha egyenesen bizonyos egyh�zi k�r�k s korl�tolt ellen�rz�sek kiv�d�s�t szolg�ln�: tulajdonk�ppen semmi baja nem lehet ezzel a t�rt�nettel az �gi eredet� �rtatlans�gra �s szeretetre �p�l� kereszt�ny vil�gk�pnek. Kicsit t�voli anal�gi�val Boldizs�r Ildik� egyik �r�s�ra utaln�k, melyben � visszautas�totta, hogy Verne Gyul�t b�rki „lerasszist�zza”, hiszen t�rt�netietlenek vagyunk, ha el�t�lj�k azt a m�g er�sen paternalista, de humanista szeml�letet, amelyet a maga kor�ban Verne k�pvisel a rabszolg�kkal kapcsolatban. Nos, akik a kereszt�nys�g m�tosz�t f�ltik a Harry Pottert�l, t�rt�netietlen�l gondolkodnak, mert ink�bb �dv�zlend�, ha valaki a gyerekh�s�t ide�l keres�s�re ind�tja �tnak.

Boldizs�r Ildik�: Ez egy ismert toposz: a messzir�l j�tt gyerek, az idegen gyerek, aki egy�bk�nt mindig hoz valami �j min�s�get oda, ahova becs�ppen. S ez az ind�t�s val�ban elnagyolt a filmben, pedig a var�zsl�vil�g ahhoz k�pest lesz eg�szen nagyszer�, hogy milyen k�zegb�l ker�l ki ez a szeg�ny Harry. Persze, aki olvasta a k�nyvet, annak a film minden jelz�se, a legkisebb gardr�bszekr�ny roppan�s is nagyon informat�v. De t�ny, hogy nem szenvedett ez a Potter fi� �gy a filmben, ahogyan a reg�nyben.

Arat�: Szinte dickensi m�don…

Boldizs�r: Egy�bk�nt a k�nyv megjelen�sekor sokan tiltakoztak, hogy az�rt nem kellene a muglikat, a var�zstalanokat �gy len�zni. Att�l, hogy valaki nem var�zsl�, m�g nem felt�tlen�l olyan k�z�ns�ges, mint Dursley-�k.

Rem�nyi: De ezeken a sz�rny� Dursley�-kon k�v�l – akik egy�bk�nt nagyon kereszt�nyietlen�l viselkednek, hiszen egy�ltal�n nem a szeretet uralkodik k�r�kben – nincs is t�bb mugli, nincs m�s muglis�g a filmben. Elhangzik ugyan a „mugli” kifejez�s, �m a k�nyvvel �sszehasonl�tva szinte nincs is jelent�s�ge.

Arat�: A Harry Potter szerintem egy tradicion�lisan humanista, moralista t�rt�net, s erk�lcsi botf�l�{�gben szenved, aki a reg�ny – ma m�r a magas irodalomban is ritk�n el�fordul� – humanizmus�t nem veszi �szre. �n nem is �rtem ezt a hisztit k�r�l�tte.

– A hiszt�ria oka szerintem az a f�lre�rt�s, hogy a Harry Potter a csod�kr�l sz�l. A m�dia is egyfolyt�ban a csod�k szokatlan mennyis�g�n �lm�lkodik. De sosincs sz� arr�l, hogy a reg�nyciklus tulajdonk�ppen mif�le t�rt�netfolyam?

Arat�: Ez a reg�nysorozat szerintem t�bbek k�z�tt a devianci�r�l sz�l. A m�ss�g megtanul�s�r�l �s elvisel�s�r�l. Arr�l, hogy mindenki var�zsl�, �s mindenki mugli. A Harry Potter egyfel�l nevel�d�si reg�ny, m�sfel�l pedig egy nagy m�tosz. A hetedikeseimnek els�sorban nevel�d�si reg�nyk�nt szoktam tan�tani. A nagyobbakkal pedig belehelyezem egy jelent�s hagyom�nyba, abba a fantasztikus, groteszk vonulatba, mely E. T. A. Hoffmann Az arany vir�gcser�p c�m� elbesz�l�s�vel kezd�dik, Gogollal, Bulgakovval, majd n�lunk �rk�nnyel folytat�dik. Ebben a reg�nyben pontosan az a fajta er�s �s �les �tk�ztet�se t�rt�nik a h�tk�znapis�gnak �s a fantasztikumnak – s ez maradt ki a filmb�l –, amit, mondjuk, Hoffmann-n�l olvashatunk, amikor Anselmus di�k egy forgalmas drezdai utc�r�l �tl�p Lindhorst lev�lt�ros �s szalamandra smaragdlevelekkel d�sz�tett p�lmaf�i k�z�. Vagy ahogy �rk�ny Ballada a k�lt�szet hatalm�r�l c�m� m�v�ben �tl�p�nk egy hangs�lyozottan h�tk�znapi �s unalmas vil�gb�l a fantasztikum vil�g�ba. Ugyanez az �tl�p�s, illetve fantasztikum tal�lhat� meg itt is, csak a filmben ezt elrontott�k azzal, hogy Dursley-�k annyira id�tlenek �s karikat�raszer�ek.

– Milyen �rtelemben tekinthet� m�tosznak a Harry Potter?

Arat�: Abban az �rtelemben, ahogy err�l Boldizs�r Ildik� kezdett el besz�lni: a h�s itt tudniillik klasszikus kult�rh�rosz. Potter Parsifal t�pus� vagy a Csillagok h�bor�j�b�l ismert Luke Skywalker t�pus� h�s. Fontos a kett�s p�rhuzam, hiszen nyilv�nval�, hogy Luke Skywalker maga is Parsifal. Ez filol�giailag is bizony�that�, hiszen Lucas Joseph Campbell Ezerarc� h�s c�m� k�nyv�b�l mer�tett, s maga Campbell George Lucas tan�csad�ja volt a film elk�sz�t�se sor�n. De Campbell nyilv�nval�an hatott az Indiana Jones-filmekre �s – szerintem – a Harry Potter-k�nyvekre is. Voldemort hasonl�t Darth Vaderre, s ebben a reg�nyfolyamban is az er� s�t�t oldal�r�l van sz�. Biztos vagyok benne, hogy Rowling ismeri a Campbell-f�le jungi�nus mitol�giai h�tt�rirodalmat. Harry Potter egy�bk�nt az�rt parsifali h�s, mert nem a saj�t k�zeg�ben nevelkedik, hanem t�vol att�l: idegenben, ismeretlens�gben. �s fokozatosan ismeri fel saj�t mag�t, illetve k�ldet�s�t. Szerintem a reg�nyciklus kulcsk�rd�se, hogy Dumbledore mi�rt d�nt �gy, hogy nem a var�zsl�k, hanem a muglik k�zt kell nevelkednie Harrynak, �s mi magyar�zza, hogy a fi� nem lesz egy Malfoy, azaz az „er�” s�t�t oldal�nak harcosa. Mik�ppen hat�rozza meg a neveltet�s, a hat�rhelyzet, a kett�s deviancia (az els� r�szben muglinak var�zsl�, var�zsl�nak mugli) �s a bar�tok (a szeg�ny Ron �s a s�rv�r� Hermione!), tov�bb� hogy Harry a Teszlek S�veggel a Griffend�lbe helyezteti mag�t, �s nem lesz k�kv�r� arisztokrata-rasszista. M�g mindig nem tudjuk – pedig m�r a negyedik k�tetn�l tart a magyar kiad�s is –, hogy Voldemort mi�rt akarta m�r a csecsem� Harryt meg�lni. Egy�bk�nt a reg�nyben van egy csom� feltett �s meg nem v�laszolt k�rd�s, amelyek eleve kimaradtak a filmb�l.

– De az�rt legal�bb annyira mese is a Harry Potter, mint m�tosz. Lucas p�ld�ul az orosz strukturalista mesekutat� Propp m�v�b�l �rta a szakdolgozat�t. S ha felid�zz�k Bruno Bettelheim gondolatait a mese �s m�tosz k�l�nbs�geir�l, az der�l ki, hogy a mitikus h�ssel nem lehet igaz�n azonosulni, mert t�l nagyszer�, t�l t�k�letes. A meseh�ssel viszont – mik�nt Harryval is – igen. A m�tosz mindig pesszimisztikus vil�gszeml�let�, a mes�k ellenben – mik�nt Rowling reg�nyei – optimist�k.

Boldizs�r: Igen, a mitikus h�s�k ink�bb tragikus h�s�k, nagyon gyakran megb�ntetik �ket, �s legt�bbsz�r buk�s a v�g�k. A meseh�s�kkel ilyesmi nem t�rt�nhet meg. De hogy kib�l milyen tanul�utakon lehet valaki, annak fokozatai vannak. A klasszikus meseh�st mindig megel�zi k�t rosszul vizsg�z� nagyobbik testv�r, akiknek a hib�ib�l lehet tanulni. A Harry Potterben nincs meg ez a mot�vum, � nem a m�sok hib�ib�l tanul, neki azonnal d�ntenie kell. Hogy honn�t tudja, mi a helyes d�nt�s – az itt a k�rd�s.

Rem�nyi: A Harry Potter sem nem m�tosz, sem nem mese, hanem m�toszi �s mesei elemeket egyar�nt f�lhaszn�l�, modernit�s ut�ni t�rt�net. Rowling reg�nye saj�tos kompil�ci�, melyben az �sszes mesemot�vum, Grimmt�l Dickensig, Milne-ig mindenf�le hat�s felfedezhet�, melyeket az �r�n� igen okosan �p�t �ssze.

Boldizs�r: De minden m�st is, r�mreg�ny-, kalandreg�ny- �s krimifordulatokat.

Arat�: A college-reg�ny jellemz�it…

Rem�nyi: A film persze minderre nem v�llalkozhat, mert akkor nem lehetne t�bb sz�zmilli� n�z�je. A rendez� tulajdonk�ppen nem tett m�st, mint vizu�lisan megval�s�totta a reg�ny l�tv�nyelemeit, s bebizony�totta, hogy amit az �r�n� elk�pzelt, az ma m�r technikailag l�trehozhat�. Sajnos olyan filmes finoms�g, mint amikor a var�zsl� visszaparancsolja az utca f�nyeit a kis masin�j�ba, s mintegy az igazi f�nyt, a gyereket leteszi a k�sz�bre, nincs is t�bb a moziv�ltozatban. S egy�bk�nt a film azt a szerepet sem tudja bet�lteni, amit a k�nyv igen: sok sz�l� a gyereke el�l olvasta el a Harry Pottert, �gy a reg�ny egyfajta m�diumm� v�lt, amelyen kereszt�l v�gre besz�lgetni tudott egym�ssal sz�l� �s gyermeke.

Arat�: Nyolcadikos di�kjaim n�melyike a b�lcsess�geket, a b�lcseleti r�szeket hi�nyolta a filmb�l. S bizony igaz, hogy Dumbledore mondatai a film v�g�n a szeretet meg�rz� erej�r�l sokkal laposabbak, mint ami err�l a reg�nyben elhangzik. Az egyik tan�tv�nyom pedig ma azt mondta: f�lh�bor�t�, hogy kimaradt a filmb�l az, hogy a Voldemort nevet ki kell mondani. Teh�t hogy a rosszat n�ven kell nevezni.

Rem�nyi: A filmben ez a b�lcselet sajnos val�ban megmarad Hollywood szok�sos giccses-pr�dik�ci�s szintj�n. Az �reg var�zsl�, Dumbledore �s Harry kett�se pontosan olyan, mint Chris Columbus egyik kor�bbi filmj�ben, a Reszkessetek bet�r�kben a gonosznak tudott �regember �s a gyermek sz�pelg� duettje: �lnek a templomban (hol m�shol?), �s az, aki m�r k�v�l van a t�rsadalmon meg aki m�g nincs benne, egy�tt sz�pen elrendezik a dolgokat, �s mindenkinek elered a k�nnye.

– De a legnagyobb baj szerintem a szerepl�v�laszt�ssal van. A filmbeli Harry nem �gr�lszakadt meseh�s, s nem is kult�rh�rosz. Helyes k�z�poszt�lybeli gyerek, aki most �llt fel a sz�m�t�g�pe mell�l.

Arat�: Az igazi Harry sokkal lejjebbr�l ind�t, s az�rt t�r sokkal magasabbra. A klasszikus Nemecsek Ern�-i, Nyilas Misi-i mint�zat hi�nyzik a filmb�l: ennek a gyereknek az�rt kell bizony�tania, mert alacsony, nagyon szem�veges �s nagyon v�konycsont�.

Boldizs�r: Fontos, amit mondotok, mert a gyerekek arra a k�rd�sre, hogy mi�rt szeretik a k�nyvet, azonnal Harry k�ls� �s bels� tulajdons�gait eml�tik, s azonosulnak ezzel az elesett, sov�ny, rendk�v�l h�tr�nyos helyzet� h�ssel. A filmbeli Harry ezzel szemben nem ilyen. J�l t�pl�lt, gy�ny�r�; egy olyan kisfi�, aki m�r a megjelen�s�vel is bizalmat kelt m�sokban. Sok gyereknek tartok k�l�nb�z� foglalkoz�sokat. Tragikus, hogy most m�r egyre ink�bb a szerencs�tlen, s�r�lt h�s�kkel azonosulnak. A n�pmes�kben nem azzal, aki megmenti a kir�lykisasszonyt, hanem azt mondj�k: olyan vagyok, mint a s�nta r�ka vagy a partra vetett hal meg a sz�rnyaszegett mad�r. R�gen azt mondt�k: �n vagyok a h�s, aki legy�zi a s�rk�nyt, most pedig: nem, �n az vagyok, aki vesz�lyhelyzetben van.

– Elk�pzelhet�, hogy emiatt megbukik ez a film? Vagy ez az adapt�ci� mindenk�pp sikeres lesz.

Rem�nyi: Nem tud megbukni. Ez m�r sajnos egyar�nt messze vezet a k�nyvt�l �s a filmt�l; nem sok sz�t �rdemes vesztegetni arra, ahogy ebb�l �zlet lett. Abban a pillanatban, amikor megl�ttam az �piszban az els� Harry Potter-matric�kat, tudtam, hogy az a kev�s es�ly, amellyel a k�nyvsiker kecsegtetett, azonnal elv�sz.

– Gyakran elhangzik, hogy a Harry Potter m�r az els� perct�l �ldozat�v� v�lt a pi�r munk�nak, nem utols� sorban azzal, hogy �r�ja nem egyedi k�nyvk�nt, hanem r�gt�n h�tk�tetes sorozatk�nt aj�nlotta fel a kiad�j�nak, amire nyilv�n sokkal jobban fel lehet �p�teni egy hossz� t�v� marketingstrat�gi�t.

Arat�: Ez nem igaz, h�t sikertelen k�tet is lehetett volna bel�le.

Boldizs�r: Szerintem sem igaz. Az els� k�tet 1997-ben jelent meg Angli�ban, n�lunk pedig k�t �vvel k�s�bb. Az els� recenzi� a N�pszabads�gban l�tott napvil�got 2000 janu�rj�ban, de csak f�l �v m�lva kezdett a k�nyv a figyelem k�z�ppontj�ba ker�lni. A filmbemutat� ut�n viszont m�r mindenki Harry Potterr�l besz�l.

– A film megjelen�se azonban biztosan m�s p�ly�ra �ll�totta szerz� �s olvas� p�ratlanul sz�pen alakul� t�rt�net�t.

Arat�: Igen, de van ennek egy m�sik oldala is. Elk�pzelhet�, hogy a film visszaadja az olvas�s becs�let�t. Az �n gyerekeimn�l akkora csal�d�s a film a k�nyvh�z k�pest, hogy �k most �lik meg el�sz�r, hogy egy k�nyv mennyivel jobb tud lenni, mint egy film.

Rem�nyi: Az�rt ne minden�rt a filmet k�rhoztassuk. Besz�ln�nk kellene arr�l is, hogy a k�nyv mint irodalom milyen. Mert az igaz, hogy okosan ki van tal�lva, intelligenci�val, s�t b�lcsess�ggel �r�dott, de nem v�letlen, hogy n�h�ny nem olvas� gyerek ink�bb a Harry Pottert olvassa el h�romszor, semmint hogy m�s k�nyvbe belefogjon. S t�n ez igazolja azt a felt�telez�semet, hogy ezt a k�nyvet nem annyira irodalomk�nt �lvezik az olvas�i. Mert a reg�nyfolyam tem�rdek vend�gmot�vuma nem �ll �ssze �n�ll�, revelat�v irodalmi alkot�ss�. Nincs saj�t nyelve, saj�t vil�ga, felsz�nes sz�veg-klipek v�gtat� sorozata. Lehet elemezni, sok mindent ki lehet rajta mutatni, de az�rt ink�bb haszn�lati t�rgy, mintsem m�alkot�s.

– Esetleg olyasmivel van dolgunk, mint amikor a Love Story t�megkult�r�val foglalkoz� professzor-�r�ja �sszerakott egy melodr�ma protot�pust, amib�l mellesleg bestseller lett? V�g�l is Rowling szint�n tan�r…

Arat�: Vagy ink�bb ahogyan Eco megcsin�lta A r�zsa nev�t. Szerintem ahhoz k�zelebb �ll.

Boldizs�r: �n �gy aposztrof�ltam a reg�nyt, mint a gyerekirodalom els� akci�k�nyv�t.

– S�t, azt �rta, hogy a Harry Potter m�r a „bitagy�” gyerekeknek sz�l.

Boldizs�r: Azok a bitagy� gyerekek, akik a sz�m�t�g�pen n�nek f�l, m�r egy nagyon gyors k�pi l�t�sm�dhoz szoktak hozz�. Sz�mukra hihetetlen�l gyorsan kell p�rgetni a cselekm�nyt ahhoz, hogy a figyelm�k f�nntarthat� legyen, vagy hogy a mes�l�s kiel�g�l�st ny�jtson. Tartottam m�r foglalkoz�st, hogy �gy �reztem, a gyerekek egy egeret ir�ny�tanak fel�m, �s azt kattintgatva hajszolnak: gyer�nk!… mondjad!… k�rdezz!… m�g!… gyorsabban!… – majd’ megbolondultam! Az olvas�s�lm�ny�rt ellenben meg kell k�zdeni. S ezt a gyerekek nem mindig tudj�k. Az olvas�s nem gyors kiel�g�l�ssel kecsegtet� �lm�ny. �s akkor j�n a Harry Potter, amelyben t�nyleg minden nagyon gyorsan megt�rt�nik, minden a hely�n van, s t�nyleg nem lehet letenni. L�ttam gyereket, aki bicikliz�s k�zben olvasta.

– A Harry Potterben egyszer�en s�r�bben �rkeznek a cselekm�nyimpulzusok, mint m�s gyerekreg�nyekben?

Arat�: Ebben a k�nyvben iszonyatos mennyis�g� olvas�st stimul�l� hat�eszk�z van, aminek csak egy r�sze akci�. M�s r�sze nyelvi po�n, geg vagy var�zs�tlet. A komikus hat�st �s a komikus katarzist p�ld�ul fantasztikusan lehet tan�tani rajta: Lupin mumusid�z� �r�ja a m�sodik k�tetben arr�l sz�l, hogyha f�lsz, fel kell id�zned f�lelmed t�rgy�t, majd nevets�gess� kell tenned. Itt egy�bk�nt kapcsolat teremthet� A r�zsa nev�ben �s a Harry Potterben k�rvonalazott komikumelm�letek k�z�tt. Mindkett�ben f�lelem �s nevet�s viszony�r�l van sz�, a nevet�s felszabad�t� erej�r�l. �n l�that�an jobb v�lem�nnyel vagyok err�l a k�nyvr�l. Szerintem van saj�t nyelve, ha az egy posztmodern mixt�ra is. Nem tudom biztosan eld�nteni, hogy ez a fajta �tv�zet irodalom-e, de �gy �rzem, hogy ha valaki ennyif�le komponensb�l ilyen egys�ges massz�t tud �sszegy�rni, az m�r az �v�. Igaz�n nagy �r�kn�l is lehet tapasztalni, hogy n�ha sokf�le forr�sb�l mer�tenek. Egy�bk�nt a filmnek is vannak bizonyos er�nyei, amelyekr�l m�g nem besz�lt�nk.

Rem�nyi: Er�s k�pzavarral, Chris Columbus egy j�toll� rendez�…

Boldizs�r: Nagyon szeretem a filmben az Edevis t�kre jelenetet, amikor Harry el�sz�r l�tja meg a sz�leit, vagy Roxfort eg�sz var�zsvil�g�t, ahogy mozognak a l�pcs�k, a k�pek, engem ezek leny�g�ztek. Sok mindent hasonl�an csin�ltak meg, mint ahogy �n elk�pzeltem, �s sok minden elk�pzel�s�hez viszont nekem nem is volt b�tors�gom. Nem mertem elk�pzelni egy ilyen Voldemortot.

Rem�nyi: �n az�rt nagyon k�v�ncsi vagyok a m�sodik filmre. Ugyanis – �s ez Rowlingot dics�ri – itt nem arr�l van sz�, hogy valaki �rt egy k�nyvet, s amikor sikere lett, akkor meg�rta a folytat�st. A Harry Potter eddigi n�gy k�tete egys�ges elk�pzel�s sz�l�tte, amelynek az els� r�sze meg�ll ugyan egymag�ban, de a m�sodikban �s a harmadikban �pp az der�l ki, hogy halad�s k�zben h�s�nk egyre kev�sb� lehet biztos �nn�n identit�s�ban. A film viszont hollywoodi m�dra lekerek�tett. Folytat�s�ban csak azt fogjuk nyugt�zni, hogy volt egyszer egy sikeres Potter-film, s akkor most van m�g egy. Azokat a sz�lakat ugyanis, amelyekr�l itt besz�lt�nk, nem fogja tov�bb sz�ni, mert hogy f�l sem vette �ket.

– Tal�n jobb lett volna Spielbergnek adni a megfilmes�t�si lehet�s�get. M�giscsak � a mozi legnagyobb jelenkori mesemond�ja! B�r �ll�t�lag csak a harmadik r�szre aspir�l.

Rem�nyi: Igen, ez val�ban, nemcsak tehets�g, de form�tum k�rd�se is. Az E. T. vagy a Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok nyom�n azt gondolom, hogy Spielberg p�ld�ul Rowling reg�ny�nek mor�ltan�t�sait sokkal m�lyebbr�l �rten�, �rezn�. � �pp ezekre a dolgokra fog�kony igaz�n. A csal�di filmet, amely m�ra nagyon eltorzult m�faj lett, val�j�ban � tal�lta ki, mert f�lfigyelt a kertv�rosi k�z�poszt�ly sz�thull�s�nak folyamat�ra, s megl�tta, hogy ha a tradicionalista �rt�kek elvesztik jelent�s�g�ket, akkor a k�vetkez� gener�ci� borzaszt� bajban lesz. Elkezdte teh�t tudatosan sulykolni a n�z�kbe ezeket az �rt�keket, s az amerikai mozipiac m�k�d�s�nek k�sz�nhet�en ez neki bizonyos �rtelemben siker�lt is.

Boldizs�r: Lehet hogy igazad lesz, s a harmadik r�szben, amikor m�r nem lehet folytatni ezt a k�preg�nyszer�s�get, nem marad m�s megold�s, mint csin�lni egy �j E. T.-t…

Rem�nyi: …ami el�gikusabb, ami nem ilyen hars�ny.

– Mit gondolnak, felismerhet�-e a Harry Potter vagy a gyerekirodalom m�s bestsellereinek olvas�iban egy �jfajta gyerek, aki nem egyszer�en gyorsabb, akt�vabb, impulz�vabb, de mindenest�l k�l�nb�zik att�l a gyerekt�l, amilyen valaha a sz�l�je volt, vagy akit a gyerekirodalom 200 �v �ta maga el� k�pzel?

Boldizs�r: Ez m�r nem ugyanaz a gyerek. Minden kisgyerek nagyon er�s fikci�ig�nnyel sz�letik, de r�gebben ezt nem tudta m�shonnan megszerezni, csak az olvasm�nyokb�l. A gyerek sz�m�ra lassan ny�lt ki a vil�g, minden egyes �j k�nyv egy �j ablak volt, amelyekb�l sz�pen �ssze tudott rakni valamit. De most nem ilyen a gyerek. Annyi minden kavarog iszonyatos z�rzavarban a fej�ben, hogy k�ts�ges, ha hozz�rak m�g valamit, vajon akkor rend lesz-e bel�le, vagy m�g nagyobb k�osz keletkezik. S ez�rt nem mindegy, milyen ir�nyba viszi el Rowling a t�rt�netet. Iszonyatos ereje van a k�nyvnek, �s a legsz�rny�bb dolgokat is meg lehet a gyerekekkel csin�ltatni, ha Potter �t�ll a rossz oldal�ra. Mert r�gen az�rt a gyerekek ki�lltak a legkisebb fi��rt a mes�ben, most meg valahogy a v�laszt�saik is megv�ltoztak. S nemcsak azt v�lasztj�k, aki s�r�lt vagy h�tr�nyos helyzet�, de azt is, aki kicsit inkorrekt, hajt valamire, nem tiszta eszk�z�kkel j�tszik. Nem olyan egyszer� a mai gyerek sz�m�ra az sem, hogy ki�lljon a j� mellett.

Arat�: �pp ez�rt kell var�zsl�v� v�lnia. Paradox m�don egy�bk�nt azt gondolom, hogy ennyi var�zsl�sra, mint ami ebben a k�nyvben/filmben van, csak egy ennyire techniciz�lt vil�g gyerek�nek lehet sz�ks�ge. M�sr�szt csak egy ilyen nagy var�zsl�appar�tussal lehet rehabilit�lni egy nagyon egyszer� mor�lis �rt�krendet. Ahhoz, hogy �jra el lehessen hinni, hogy a j� az j�, fura m�don a j�t ilyen er�kkel kell felruh�zni.

A cikk k�zvetlen el�rhet�s�gei:
	offline: Filmvil�g foly�irat 2002/02 28-33. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2447

Cikk �rt�kel�se:

szavazat: 861 �tlag: 5.43