Pápai Zsolt
Legkésõbb a Csillagok háborúja óta érzékelhetõ a hollywoodi filmek markentingstratégiájának megváltozása, a hetvenes évek második felétõl ugyanis a profit döntõ hányada már nem a mozipremierbõl, hanem a másodlagos értékesítésbõl származik. Mivel az egyes produkciók a filmszínházakban termelt bevételeik alapján ritkán nyereségesek, a mozibemutatók reklámhordozókként funkcionálnak, promóciós eszközei a videómegjelenésnek, a kábeltelevízós forgalmazásnak és a merchandise-eladásnak.
A Mátrixszal virtuál-odüsszeiára induló Wachowski-fivérek most a markentingszisztémák átalakítását célozták meg, nem elégedtek meg azzal, hogy az akciómûfajt részben megreformálták mûvükkel, a promóció terén is valami hasonlóra törtek. A mozifilm második epizódjának (Újratöltve) májusi terítése után egy hónappal dobják piacra DVD-n a kilenc rajzfilmbõl álló és számos extrával (dokumentumfilmmel, audiókommentárral, werkfilmekkel) megtámogatott Animátrix címû gyûjteményt, illetve az Enter the Matrix videójátékot, amelyek egyfelõl szép bevételeket hozhatnak a mozibemutató generálta Mátrix-mániát kihasználva, másfelõl megágyazhatnak a trilógia harmadik részének (Forradalmak) novemberi világpremierjéhez. Az egyes forgalmazási piacok között ilyenformán az eddiginél is szorosabbra vonható a kooperatív viszony és erõteljesebb az árukapcsolás.
Andy és Larry Wachowski évek óta nemhogy tagadja, de büszkén hangoztatja, hogy a Mátrix elsõ részéhez mennyi inspirációt nyert a japán animekultúrából, különösen Oshii Mamoru korszakos Páncélba zárt szellem címû munkájából. A napjainkban zajló események tükrében mindez egy alaposan kigondolt terv részének tetszik, úgy fest, mintha a testvérpár az Animátrix megjelenését készítette volna elõ nyilatkozataival. A komputeranimált filmet és kézimunkát egyaránt tartalmazó garnitúra látszatra fõhajtás az animekultúra elõtt, valójában azonban a mûvek java csupán érintõlegesen – technikai vonatkozásban – kapcsolódik ahhoz.
A szkeccsjelleg dominál az egyenként 8-10 perces, jórészt japán rendezõk jegyezte epizódokból álló kollekcióban. A kilenc részbõl négynek Wachowskiék írták a forgatókönyvét, a további öt elkészültét pedig szigorú felügyelet alatt tartották, ebbõl következõen a gyûjtemény nem igazán szuverén mûvek együttese, hanem a mozifilmek függvényében értelmezhetõ mesék halmaza. Nem véletlen, hogy éppen Oshiinak nem jutott hely a projektben, igaz, a kortárs animáció több nagy formátumú egyénisége – így például a Madhouse-alapító Kawajiri Yoshiaki vagy az MTV Liquid Televisionnek készített Aeon Flux címû sorozatával nevet szerzett Peter Chung – képviselteti magát. A Második reneszánsz 1–2. az elsõ mozifilmben bemutatott események elõzményeit tárgyalja, annak krónikája, hogy a kezdetben a békés egymás mellett élés politikáját valló gépek miképpen jutottak az emberi faj feletti ellenõrzés birtokába; a való és a virtuál világ közötti ösvényeken játszódik a Világrekord, a Detektívtörténet és a A kölyök története; A program egy határhelyzetbe jutott lányról szól; a beszédes címû Hiba a rendszerben pedig egy olyan pillanatról mesél, amikor felfeslik a mátrix szövedéke.
A mûvek másik – kisebb – csoportjába azok tartoznak, amelyek lazábban kapcsolódnak az elsõ mozifilmhez, illetve elõlegeznek valamit annak folytatásaiból. Az Osiris utolsó útja egy balul végzõdött misszióról tudósít, felvázolva ezzel az Újratöltve cselekményének kiindulópontját, Az emberi mátrix pedig a szabadságharcosok egyik akcióját meséli el, melynek során megkísérelnek egy foglyul ejtett gépet szövetségesükké tenni. Utóbbi bõ negyedórás, de nem csupán hosszabb játékidejével, hanem alakformálásának módjával is kitûnik a többi rész közül: a Peter Chung rendezte és írta mese virtuális valóságot illusztráló képei az embrionális mozgóképet, a 19. század derekán laterna magicával készült film elõtti filmeket idézik, azaz a legmodernebb technikák érnek össze benne az õsi mozgó festmények világával. A forma függetlenedik a marketingszempontoktól, ezért lehet ez az opusz – a hozzá hasonlóan eredetibb Kölyök története és a Hiba a rendszerben mellett – az Animátrix legbecsesebb darabja. De nem a legeltaláltabb, hiszen az egyes mûvek értékét marketinghasznosságuk mértéke adja meg a gyûjteményben. Az Animátrix professzionális promóciós anyag, szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt virtuális film.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 20. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2368 |
