Köves Gábor
Ökonomikus történet méretes csavarral. A csavarig idézet-gyűjteményt látunk a thriller és a horror határvidékéről, a csavar után filmet. Egészében súlyos aránytévesztés. A rendezői ujjgyakorlat túlontúl okos akar lenni, és ez lesz a veszte. Mangold hosszasan sorolja a zsáner-referenciákat, majd egy elegánsnak szánt mozdulattal zárójelezi az egészet, és ellenkezőjére cseréli az addig használt előjelet. Későn, de magabiztosan iktatja be a fordulatot, arra azonban nem gondol, hogy addigra már veszendőbe ment a játékidő jó háromnegyede. Norman Bates moteljébe helyezi Agatha Christie tíz kicsi négerét, hogy aztán a Sejt és hasonszőrű társai felé vegye az irányt.
A történet két helyszínen bonyolódik. A már említett motelben a zsaru és gyilkos foglya, az autóbalesetet szenvedett anya, a mekegő apa és kisfiuk, az aranyszívű kurva, a nyomozóból lett sofőr, a kikapós egykori filmcsillagocska, és a fiatal nászutasok keresnek menedéket a hirtelen beállt esőzések elől. A másik helyszínen, egy tárgyalóteremnek tűnő szobában elmeszakértők és a törvény emberei gyülekeznek. Ítélethozatalra készülnek, egy elborult elméjű sorozatgyilkos sorsáról – villamosszék vagy klinikai kezelés – kell dönteniük. A rendezői bravúr a két helyszín összekapcsolásában merül ki. Azonosság – a filmcím mindenképpen találó, amennyiben Mangold filmje ezer másikkal gond és feltűnés nélkül felcserélhető. A rendező korábban még ismerte a szemfényvesztés és a filmkészítés közötti szembetűnő különbséget: míg az egyik kizárólag a rejtély minél szenzációsabb megoldásában, a másik a konfliktusok mögött rejlő emberi drámákban érdekelt.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2003/07 60-61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2313 |
