Nevelős Zoltán
A történelem során több hódító hadsereg is próbálkozott Róma lerombolásával, de annyira teljes siker egyikük próbálkozását sem koronázta, mint A mag számítógépes grafikusainak mesterkedését. Igaz, ők nem valami stratégiai fontosságú hatalmi szimbólumot akartak megsemmisíteni, csak érzékletesen illusztrálni óhajtották a veszélyt, ami katasztrófafilmjükben a Földet fenyegeti.
Emberek esnek össze holtan az utcán, városi galambok támadnak a turistákra, furcsa légköri jelenségek borzolják a kedélyeket világszerte. A bajt itt nem genetikailag sérült óriáshüllő, és nem űrből pottyanó meteor hozza, hanem egy sokkal megfoghatatlanabb dolog: a Föld elektromágneses tere zavarodott meg. A katonák megrémülnek, a tudósok töprengenek, aztán az Egyesült Államok vezetése, mint szokott, a tettek mezejére lép. Ha a gond bolygónk magjában van, akkor oda kell menni, és az üzemzavart el kell hárítani. Rekordidő alatt megépül a csodajármű, ami képes a kőzetrétegeken iszonyatos sebességgel több ezer kilométer mélyre hatolni, tudósokból és űrhajósokból feláll az akciócsoport, és elindul a fortyogó lávatömegek birodalmába. Ott persze egyebek mellett az is kiderül, mi okozta a Föld magjának leállását.
A cselekmény teljes mértékben kiszámítható nyomvonalon halad, de nem ez a fontos. A film a trükkök miatt készült, és meg kell hagyni, olyat mutat, amit még nem láttunk: azt, hogy mi van odalenn, mélyen a talpunk alatt. És mivel még nincs ember, aki ezt a saját szemével látta volna, a képalkotó fantázia színes mozgóképkölteményeit látjuk a vásznon. Ami helyenként érdekes, de magukkal ragadó történet és figurák nélkül – hiába a másodvonalbeli sztárparádé – mindez csak egy felejthető-eldobható moziélmény marad.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 60. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2249 |