Varró Attila
Bár a Mikiegérgyár eddig franciáktól és japánoktól lopott rajzfilmtémákat, immár az animációs nagyhatalomnak kevéssé nevezhető Dánia is csatlakozott a megtisztelő listához: a Segítség, hal lettem! mélységi mámora ráadásul éppúgy viszonyul az Atlantiszhoz és a Finding Nemohoz, mint a csészealj szemű Kimba Szimba áramvonalas oroszlánkirályához. Az óceánfenékre merült ellenszert tenger gyümölcsei formában keresgélő kiskölykök meséje öngyilkos elszántsággal fordít hátat a mai hollywoodi trendnek – feladva a többgenerációs marketing-stratégiát, egyszerűen csak kortárs-közönségéhez szól. Vonjunk ki mindent, ami a Shrek-modellt 9-től 99-ig fogyaszthatóvá teszi, önreflexiót, iróniát és vérfagyasztó akciót, de tartsuk meg a divatjamúlt butuska dalbetéteket, a nevetséges rosszfiúkat és a gügyögő lánycsemetét, majd prezentáljuk mindezt a hét szűk esztendővel ezelőtt szupermodernnek számító animációs-technikával és máris megkapjuk a Disney kedélyes Dogma-verzióját. A Segítség, hal lettem! efféle tiszteletreméltó, ám hamvába holt reformáció az alsó tagozatnak, mozgalom és manifesztó remélhetőleg nem lesz belőle, de biztos több nézőt csábít majd matinéra, mint Kirikou és Csihiró együttvéve.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2219 |
