Hungler Tímea
Újabb sötét titkokkal terhes ház a kísértet-hegyen, avagy a jobb sorsra érdemes amerikai családot alkonytól-pirkadatig néhány hajdanában legyilkolt gyermek szelleme riogatja. Az ifjú spanyol rendező, Jaume Balagueró a horrorfilmek egyik toposzát, a kísértetházat választotta nemzetközi színészgárdát felvonultató spanyol-amerikai koprodukcióban készült filmje tárgyául – a Darkness, a rettegés háza a klasszikus motívumot akár eredeti módon is tálalhatná, csakhogy a mozi az ígéretes kezdés után a horror közhelyszótárává válik.
A Spanyolországba költözött tengerentúli família egy barátságosnak tűnő régi házban próbál meg új életet kezdeni, az éj beálltával azonban fura dolgok történnek, a ház suttogásokkal és sikolyokkal telik meg, ráadásul a labilis idegzetű családfő állapota is egyre rosszabbá válik. A család ifjú trónörököse, a főszerepet alakító Regina (Anna Paquin) a hely szellemére gyanakszik, és spanyol barátjával hozzálát, hogy felderítse, mi történhetett 40 évvel ezelőtt a barátságosnak egyáltalán nem nevezhető hajlékban.
A film puzzle-darabjait nem nehéz összerakni – Paquinnak a halálra rémült gyerekeket felvonultató flashbackek és a saját famíliája között kell megtalálnia az összekötő kapcsot, ami, nehogy a néző is sötétségben maradjon, a film utolsó előtti pillanatában természetesen sikerül. Közben szellemes fordulatok: mindenféle boszorkányság, ördögi praktikák, sátánista szertartás, vértől csöpögő falak, nyikorgó ajtók, kuka sötét, sötét foltok a család múltjában.
A számos talány közül azonban az alapvető homályban marad: miért nem akad ebben a filmben csupán egyetlen olyan pillanat, mely megfelelvén a műfaj íratlan szabályainak, némiképpen sokkoló és kiszámíthatatlan?
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 59. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2184 |