Vaskó Péter
Mindenki tudja, hogy a legjobb emberanyag az amerikai kommandós: gyors, ügyes, okos, egyszóval egyesíti magában egy komancs, egy ninja és egy Boss fehérnemű-modell erényeit. Gyerekként, kamaszként ilyen bátyat vagy apukát szerettünk volna, aki mindenkit lever a homokozóban.
Egy ilyen spéci brigádról, a Los Angeles-i rendőrség speciális kommandós csapatáról szól a S.W.A.T. (Special Weapons And Tactics) amerikai rendőrreklámja. A történet kaporszakállú akcióklisékből építkezik és a fantázia legkisebb veszélye sem fenyegeti, a párbeszédek pedig lanyha poénokkal fűszerezett átvezető lazítógyakorlatok, amíg helyreáll a hallásunk két tűzpárbaj között. Vétkes pazarlás a felvonultatott jónevű színészek tehetségével.
A sztori röviden: jóképű SWAT-harcost (Colin Farrell) az okostojás kisfőnök lefokozza. A céghez visszahívott régivágású osztagvezető (Samuel L. Jackson) azonban felismeri benne a rádiumfénnyel sugárzó tehetséget és beveszi a csapatába. Mit ad az élet, a városban megjelenik a gonosz, aki az új trend szerint egy jóízlésű, ám egészen romlott és galád francia ficsúr (hol vannak már az NDK-s meg kínai csibészek). A csapat feladata, hogy a foglyul ejtett rókaképű gallt A-ból B-be szállítsa, a frank ördög azonban 100 millió dollárt ajánl bárkinek, aki megszökteti. Képzelhetik mennyi drága autót törnek össze, 7.62-es skulót gyorstüzelnek el, és mennyit szolgálnak és vérzenek hőseink, mire a tengerentúli salátazabálónak arcára fagyaszthatják a cinikus mosolyt.
Egyébként jobb, ha inkább elképzelik, mert valahogy döcögősre sikerül az a pörgés, ami egy ilyen „full speed, no brain” mozi esetében az első és szinte egyetlen feltétel. Ha nem vagyunk együtt gyomorból a törzsi ösztönökkel és high-tech kütyükkel egyaránt felszerelt hősökkel, szorítva, nehogy a kötelező esztétikus sérüléseken kívül (nem élhetek váll-lövések nélkül) nagyobb bajuk essen, akkor egy lyukas kevlár-mellényt nem ér az egész. És itt most valahogy hiába az akarás, nem húz a motor. Pedig a csapat minden tagja (a kötelező kommandós amazont, Michelle Rodriguezt is beleértve) nagyon macsó: nyomják a szlenget, hagymával eszik a hamburgert és nem dohányoznak. Mégis úgy érezzük, hogy palira vesznek: a belügyminisztérium butuska reklámfilmjét látjuk, melyből megtudhatjuk, hogyan tiszteljük a tekintélyt, mennyit ér a fegyverbarátság, illetve hogy függ össze hazafiasság és kockahas.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2003/12 59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2020 |
