Sárközi Dezső
Korunk is megteremtette a maga örökélet-mitológiájának szüzséjét. A görögöknél még a nektár-ambrosia (az előbbi most már bármely méhész szaküzletben, míg utóbbi Euripidész szerint csak a Heszperidák kertjében található) biztosította az istenek halhatatlanságát. Korunkban mindezt – míg más biztosító társaságok meg nem alakultak – csupán a CSÉB 80’ tette lehetővé. De vehetnénk példának okáért az elő-ázsiai népek mitológiájából Gilgames esetét is, aki megismeri az örök ifjúság virágának titkát, amelynek szinonimája korunkban a plasztikai sebészet, de megfelelője lehet annak a másfélezer forintért kapható – és a számmisztikától sem mentes – krémnek is, melynek segítségével másfél perc alatt másfél évtizedet fiatalodhat az ember. (TV Magazin 27. szám).
Robert Zemeckis tovább parodizálta az alaphelyzetet, és „Ultramodern commedia dell’arte” stílusban egy ezredvégi túlélési – megifjulási rémtündérmesét rendezett Meryl Streep és Goldie Hawn között. A szépségük alkonyán kihajnalodott hölgyek, miután hozzájutottak az örök életet és a tíz évig szépséget nyújtó varázsitalhoz, a maguk módján (vadászpuskával, kerti ásóval...) nekilátnak visszaszerezni egymástól a sebészből temetkezési vállalkozóvá avanzsálódott – varázsolódott hajdani közös szerelmüket Dr. Ernest Menville-t (Bruce Willis), aki végül is a kezdeti bizonytalankodások után végleg elmenekül az életelixír-hölgyek komplexusai elől, hogy békében meghalhasson.
Robert Zemeckis igazi hollywoodi iparos módjára mindent megtesz azért, hogy belehaljunk a nevetgélésbe, és ezért filmjét következetesen teletuszkolta abszurd humorral, burleszkbe illő geghalommal, hipermodern látványtechnikával, elektronikus és sminkeffektusok sokaságával, de félő, hogy opuszár mindez a filmművészet halhatatlan alkotásai közé aligha emeli.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1993/01 59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=171 |
