Sós B. Péter
Nyolc év óta szeretné elérni a filmszakma, hogy törvény szabályozza működését. A filmtörvény most talán révbe ér.
Augusztus végére elkészült a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban egy olyan filmtörvény tervezet, amellyel a több hónapos, széles körű egyeztetések során a szakmai szervezetek képviselőinek döntő többsége egyetértett. A mozgóképek piacára vonatkozó európai jogszabályokkal harmonizáló tervezetet Magyar Bálint miniszter is elfogadta. Ezzel a kultuszkormányzat a rendszerváltozás óta először nyújtott komoly politikai támogatást a filmtörvény megszületéséhez, melynek így esélye van arra, hogy ősszel az államigazgatási egyeztetések után a kormány, a kulturális bizottság, majd a Parlament elé kerülhessen. (Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) főtitkára.)
A törvényjavaslat célja, hogy ösztönző és szabályozó rendelkezések segítségével a magyar filmgyártást versenyképesebbé tegye a nemzetközi kulturális piacon. A támogatások rendszere és a befektetési kedvezmények kulturális húzóágazattá tehetik a mozgóképipart, hogy ne csak fogyasztói legyünk a nemzetközi filmpiacnak. Az audiovizuális szektor élénkítése a kis nyelvterületű és szerényebb gazdasági-technológiai potenciállal rendelkező országokhoz hasonlóan kedvező hatással lehet a gazdaságra, a foglalkoztatási helyzetre, az adóbevételek és a kereskedelmi mérleg alakulására, sőt az államháztartás egészére.
Minthogy megfelelő feltételeket kell teremteni a mozgókép-alkotások előállításához, terjesztéséhez, a nemzeti filmvagyon megóvásához, illetve gyarapításához, a törvényalkotók a filmkultúra közvetlen és közvetett támogatásának intézményes kereteit és ösztönző mechanizmusait kívánják kialakítani.
A törvénytervezet mindenekelőtt meghatározza a mozgókép-ipar néhány alapfogalmát, hogy behatárolható legyen a támogatottak köre, s így ne kaphasson támogatást például kulturális értéket nem képviselő pornó-, szex- és erőszaktartalmú film.
A Európa Tanács többoldalú koprodukciós egyezményének értelmében a tervezetben meghatározzák azt is, mi minősül magyar filmnek. A magyar nyelven, többségében magyar állampolgárságú és magyarországi állandó lakhelyű alkotók által készített művek mellett a koprodukciós alkotásoknál pontskálát alkalmaznak, amelyen a magyar alkotók (a rendező, a forgatókönyvíró, az operatőr és a szereplők) részvételét, valamint a hazai forgatási helyszíneket pontozzák. Tíz pont elérése esetén magyar filmnek minősül a koprodukciós alkotás. Az európai filmek meghatározása hasonló pontskála segítségével történik. Így dönthető majd el kétségtelenül az, hogy egy részben európai alkotók által készített mű számíthat-e az európai művészfilmek forgalmazási támogatására.
A törvényes meghatározások miatt nagyobb bevételre számíthat majd a Nemzeti Kulturális Alap (NKA): jelenleg ugyanis a forgalmazó maga dönti el például azt, hogy három százalék kulturális járulékot fizet az erotikus filmje után, vagy húsz százalékot a pornó után. A tervezet szerint a meghatározások figyelembe vételével bizottság sorolná be a műveket, így ellenőrizhető lenne a befizetési kötelezettség teljesítése. A Nemzeti Kulturális Alap többletbevételét pedig kizárólagosan a mozgókép-kultúra támogatására fordítanák.
Minden Magyarországon forgalomba hozott mozgóképes alkotás forgalmazójának a mű besorolását kell kérnie. Azaz a kulturális járulék fizetésére kötelezett cégnek a Magyar Filmintézettől kérnie kell ennek a munkának az elvégzését. Az Intézet adná ki a mű besorolási számát. Az enélkül vagy hamis számmal forgalomba hozott mű terjesztőjét megbírságolnák. A besorolási határozat ellen azonban fellebbezni lehetne, a jogerős határozat pedig bíróság előtt lenne megtámadható.
A Magyar Filmintézet munkatársai közül többen ma is minden bemutatott filmet megnéznek, de a besorolási eljárás által rájuk háruló feladatokat vagy külön feladatként kell végezniük, vagy új munkatársakat kell alkalmaznunk. A minisztériumból ígéretet kaptunk arra, hogy az így ránk háruló feladatok teljesítésére kapunk anyagi fedezetet. A besorolást a tervek szerint egy három tagú, filmismerettel bíró bizottság végezhetné el. (Gyürey Vera, a Magyar Filmintézet igazgatója)
A filmtörvény tervezetébe bekerült az 1948 után állami pénzből készült filmekhez kapcsolódó jogok rendezése, amelyek körül évek óta nagy viták dúlnak. A tervezet két változatot tartalmaz, mindkettő leszögezi, hogy a filmek vagyoni joga – függetlenül attól, hogy milyen állami tulajdonú gazdasági társaságnál vannak jelenleg – a magyar kulturális örökség része, melynek megóvása és közkinccsé tétele közfeladat. A két változatban az is közös, hogy akár a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK), akár egy létrehozandó közhasznú társaság kapja meg ezeknek a filmeknek a terjesztési-forgalmazási jogait, feladatuk az átvett nemzeti filmvagyon őrzése, gyarapítása, felújítása és hasznosítása lesz. A hasznosításból származó bevételeket a nemzeti filmgyártás támogatására, illetve a filmvagyon felújítására, terjesztésére és archiválására, valamint a szerzői jogdíjakra kell fordítani.
A kulturális értékek védelme szempontjából a filmtörvény tervezetének a legfontosabb része, hogy végre megnyugtató módon rendezni kívánja az 1948 óta állami pénzből készült alkotások jogi helyzetét. A régi magyar filmek terjesztéséből várható bevételt évi 150–200 millió forintra becsülik, ennek legalább az egyharmadát a művek megőrzésére és felújítására kellene fordítani. Erre a munkára a törvénytervezet szerint a jogok hasznosítójának a Magyar Filmintézettel kell szerződnie. Az ellenőrizhető bevételek többi részét a szerzői jogok kifizetése után gyártásra és forgalmazásra forgatnák vissza. A magyar filmkincs hasznosításában a jövőben is leginkább az MTV-re, a Duna Tv-re és a kereskedelmi csatornákra lehet számítani, amennyiben betartják a médiatörvény kötelező előírásait a magyar művek sugárzását illetően. A moziforgalmazásból várható bevétel elenyésző, és illúzió arra számítani, hogy külföldi tévétársaságoknak akár csomagokban nagyszámú régi magyar film eladható lenne. (Gyürey Vera)
A magyar, valamint a magyar részvételű koprodukciós filmek készítését, terjesztését, a közművelődési jelentőségű vetítőhelyeket, művészmozikat, filmklubokat, továbbá a filmkultúra alkotásainak archiválását a törvény tervezete szerint az állam által közvetlenül támogatni kívánja. Állami támogatás azonban nem adható kereskedelmi-, illetve politikai reklámfilm, valamint pornó-, szex- és erőszaktartalmú film készítésére és terjesztésére. Közvetlenül támogatható a művészfilmek forgalmazása, a külföldi művészfilmek belföldi terjesztése, jogdíja, a kópiakészítés, a szinkron, a feliratozás és a reklám költségei, illetve az ezek vetítésére szolgáló mozik átalakítása és fejlesztése. A magyar filmek külföldi szereplésének elősegítése is közvetlenül támogatható. A mozgókép-kultúrához kapcsolódó magyarországi oktatási, szakképzési, kutatási, fejlesztési, könyv-, illetve sajtótermék-kiadási tevékenység ugyancsak támogatható, csakúgy, mint a mozgóképes szakemberek képzésének és foglalkoztatásának elősegítése, valamint a filmes és a videós piac tisztaságáért végzett munka.
Az éves költségvetésről szóló törvény a minisztériumi keret szerint juttat költségvetési támogatást az MMK-nak és a Magyar Filmintézetnek, az alapító okiratukban megjelölt tevékenységek céljára. De juttathat más olyan szervezeteknek is, amelyek alapító okirata és tevékenysége a törvény céljának megfelel.
A költségvetési támogatásban részesíthető belföldi egyéni vállalkozók, illetve gazdálkodó szervezetek kérhetik a támogatható szervezetek listájára való bejegyzésüket. A nyilvántartási eljárást a MMK végezné majd, és a minisztérium ellenőrizné a jogszabályi feltételek fennállását. A nyilvántartásba vétel feltétele lenne, hogy a jelentkezőnek ne legyen közteher-tartozása, beleértve a kulturális járulék fizetését. Moziüzemeltető akkor kerülhet a támogatható szervezetek nyilvántartásába, ha főműsoridős vetítéseinek legalább a felében olyan filmet vetít, amelyet – legfeljebb öt évre visszamenőleg – az MMK vagy a NKA terjesztési támogatásban részesített, illetve ha éves műsoridejének legalább tizenöt százalékában magyar filmet tart műsoron. Nem kerülhet nyilvántartásba olyan szervezet, amelyet három éven belül töröltek onnan, illetve amelyiknek a gazdasági érdekeltséggel bíró tagjai vagy tisztségviselői között olyan személy van, aki három éven belül tag vagy tisztségviselő volt törölt szervezetnél vagy jogelődjénél.
A nyilvántartásból törlik a szervezetet, ha a feltételek valamelyikének nem felel meg, illetve ha az eljárás során valótlan nyilatkozatot tett. A határozat ellen természetesen lehet fellebbezni, sőt bíróság előtt a jogerős határozat is megtámadható.
A törvénytervezet az európai – különösen a francia és az ír – mozgókép-támogatási rendszereket alapul véve a magyar filmek gyártását és terjesztését közvetve, befektetési- és adókedvezmények nyújtásával támogatja.
A közvetett támogatás egyik forrása a Nemzeti Kulturális Alap lesz. Ehhez módosítani kívánják az Alapról szóló törvény mellékletében a filmek, műsoros videokazetták, hangkazetták, hanglemezek kölcsönzésére vonatkozó sorokat, a filmek kölcsönzésére, forgalmazására és vetítésére megszabott kulturális járulék mértékét három százalékról hat százalékra emelik. A pornó-, szex- és az erőszaktartalmú filmek kölcsönzése és vetítése után maradna az eddigi húsz százalékos kulturális járulék. A felemelt százalékokból, valamint a forgalmazott művek besorolásából származó többletbevételt kizárólagosan a mozgókép-kultúra támogatására kellene az NKA illetékes szakkollégiumának fordítania.
A filmgyártó gazdasági társaságok élénkítését, a filmiparba áramló befektetéseket ösztönzik azok a tervezett rendelkezések, amelyek a filmprodukciók finanszírozására létrehozott befektetési alapokra vonatkoznak. A befektetési alap tőkéjének legalább hetven százalékát a filmgyártó szervezetnek kell állnia, de ebbe beleszámíthat a gyártáshoz kapott állami támogatás.
A közvetlenül nem támogatható műfajú filmek készítését nem finanszírozhatja ilyen befektetési alap, ezért az alap létrehozói és a film producerei felelnek.
A filmtörvény tervezete változtatásokat fűzne a személyi jövedelemadóról, valamint a társasági- és osztalékadóról szóló törvényekhez.
A filmszakma által szorgalmazott feladatok közül néhány nincs már benne ebben a tervezetben, mert időközben más szaktörvények – mint a Nemzeti Kulturális Alapról szóló – már részben szabályozták a mozgóképes piac működését. Értékmegőrzésben, kedvezményekben, védettségben, a bevétel visszaforgatásában ez a kompromisszumos filmtörvény-változat nyújtja a legtöbbet, amit manapság el lehet érni. Ha az eddigi szakmai konszenzus után most nem kapja meg a törvény a Parlamentben is a kellő politikai támogatást, akkor az 1998-as választások miatt arra ismét évekig nem lehetne számítani. (Tóth Erzsébet)
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 39-40. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1660 |
