rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Rubikon – A Föld végnapjai

Csomán Sándor


Rubikon – osztrák, 2022. Rendezte: Magdalena Lauritsch. Írta: Magdalena Lauritsch és Jessica Lind. Kép: Xiaosu Han és Andreas Thalhammer. Zene: Daniel Helmer és Wolf-Maximilian Liebich. Szereplők: Julia Franz Richter (Hannah), George Blagden (Gavin), Mark Ivanir (Dimitri). Gyártó: Samsara Filmproduktion / Graf Film. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 110 perc.

 

Sokan sokféleképpen használták a végtelen űr súlytalanságában lebegő klausztrofób közeget arra, hogy a szorongó, komfortzónájából kiszakított tudat misztériumának mélyére hatoljanak. Tarkovszkij Lem-adaptációjának középpontjában a bűn és bűnhődés motívuma állt, míg Soderbergh Solarisa a romantika, az Élet a horror eszköztárával házasította a sci-fit. Magdalena Lauritsch nagyjátékfilmes debütálása már címében jelzi, hogy nem áll távol tőle az említett alkotásokat meghatározó filozofikus hangvétel és azt övező szimbolika: Julius Caesar azóta idiómaként használt soraira (illetve magára a folyóra) utal, amely szerint egy bizonyos pont átlépése után már nincs visszaút. Hannah és Gavin abban a hitben érkeznek a Rubikonra, hogy pár hónap szolgálat után visszatérhetnek a Földre, ám az őket váltó személyzet hajója rejtélyes körülmények között megsemmisül, miközben a nagy kék bolygót zöldes méregfátyol borítja be. Az űrállomás védettségét élvező hármas krízishelyzetbe kerül: megpróbálják megmenteni az oxigénhiánytól szenvedő, nagyjából 300 emberből álló túlélőcsoportot, vagy életük hátralévő részét a biztonságos óvóhelyet szolgáltató űrállomáson töltik.

A Rubikon a kissé zavaros premissza felvázolása után a bizalmatlanság háromszögén belül mozog: mindenki súlyos titkokat őriz (akár tudtán kívül is), amelyek később kollektív teherként gyengítik az egyébként is ingatag lábakon álló belső viszonyrendszert. Az elejtett félmondatok, odavetett hazugságok sokasodnak, személyes sérelmek fakadnak fel, miközben a narratívát meghatározó lételméleti kérdés körül kulmináló dráma (biztonság és bezártság, vagy veszély, de esély oppozíciója) a túlírt, felszínes fordulatok és a következetlenül felépített karakterek közhelyes kamara sci-fivé silányítják az elsőre ígéretesnek tűnő szinopszist. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/05 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15808

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 0 átlag: -