Rudas Dóra
Le test – francia, 2021. Rendezte: Emmanuel Poulain-Arnaud. Írta: Noé Debré és Thibault Vanhulle. Kép: Thomas Rames. Zene: Julien Glabs. Szereplők: Alexandra Lamy (Annie), Philippe Katerine (Laurent), Matteo Perez César), Chloé Gaillard (Poupi), Joaquim Fossi (Max). Gyártó: 2425 Films. Forgalmazó: HBO Max. Szinkronizált. 85 perc.
Az elfuserált anya karaktere a vígjátékok egyre kelendőbb antihőse, akire nem lehet igazán haragudni, hiszen a gyerekei iránti rajongás motiválja. Legnagyobb bűne általában épp a túlszeretés, így, ha nagy ritkán magára gondol elsőként, azt már önmagában filmre született ötletként értékelik a műfaj alkotói. Humorral szolgálhatnak például olyan jelenetek, amelyekben a főszereplő inkább szórakozni megy a pelenkázás helyett, elfelejtve uzsonnát csomagolni a gyereknek dolgozni rohan, vagy akár laza viszonyba kezd egy fiatalabb partnerrel. Ezek egy apától talán szóra sem lennének érdemesek, egy anyától látva azonban egy film fő konfliktusaként is képesek szolgálni. Hogy ez mennyire elég a valódi szórakozáshoz, az olyan kérdés, amelyre A teszt sem tud pozitív eredményt adni.
Annie az ötvenes évei elején járó nő, akinek az élete kizárólag négy gyereke körül forog: mindez sajnos meglehetősen kontraproduktív a család szemében, mindenkinek elege van ugyanis a kiégett, kontrollmániás anyából, annyira, hogy amikor a szemétből előbukkan egy pozitív terhességi teszt, senki sem meri magára vállalni. Miközben Annie próbálja kinyomozni, kié lehet, olyan családi titkokra bukkan, amelyek ráébresztik, hogy gyerekei számára nem az, akire nekik szükségük van – sőt magát is évek óta cserben hagyja.
Egy vígjátéknak felróni, hogy könnyed, olyan, mint egy anya szemére vetni, hogy aggódó: mindkettőnek ez a dolga, a mértéket azonban érdemes tartani, különben több kárt okoz, mint hasznot. Emmanuel Poulain-Arnaud filmje módjával szórakoztató, és már csak becsülendő önkritikára valló, kurta játékideje miatt sem sűrűn jut eszünkbe az órát nézegetni közben, de mélységét és jelentőségét tekintve leginkább egy vígjátéksorozat évadfináléjához lehetne hasonlítani: nem rossz, de tudjuk, hogy csupán egy kattintásra vagyunk a következő ugyanilyentől.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2023/05 62-62. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15803 |
