Kránicz Bence
Howard Zinn és mások: Az amerikai birodalom története alulnézetben. Fekete-fehér, puhaborítós, 288 oldal. Kiadó: Théâtre le Levain.
Sinonimo – Pásztor Tibor – Várai Artúr: 1241 – Farkasnak foga közt. Színes, keményfedeles, 84 oldal. Kiadó: Képes Krónikák.
Az amerikai birodalom története
alulnézetben
magyar kiadása két elhivatott ember munkájának eredménye, és egyikük sem
tartozik a képregény készítői közé. Az alapmű szerzője Howard Zinn történész és
politológus, aki 1980-ban adta közre Az
Egyesült Államok története alulnézetből című bestsellerét, benne az
amerikai gazdasági és politikai elit több évszázados összefonódásáról, az
elnyomó állami intézményekről és a zsákmányszerző külpolitikáról
megfogalmazott, erőteljes kritikájával. Az anarchista és szocialista elveket
valló, hosszú élete során szakszervezeti és polgárjogi mozgalmakban is érintett
Zinn baloldali amerikai fiatalok nemzedékeire volt hatással, és Magyarországon
is akadnak tanítványai. Közülük a legtöbbet Piróth Attila tesz a történész
hazai megismertetéséért: fordítóként és társkiadóként – franciaországi
alternatív színházi műhelyét bázisnak használva – már a harmadik Zinn-könyv magyar
változata felett bábáskodik.
A
kulcsmű fordítása még várat magára, de az eredetileg 2008-ban megjelent
képregény-adaptációt már kézbe vehetjük, és ebből is hű képet alkothatunk Zinn
tanairól. Nemcsak azért, mert a könyv szerzője maga is részt vett az átdolgozás
folyamatában, Paul Buhle személyében pedig az amerikai képregényszakma egyik
legkiválóbb szerkesztőjét is megnyerte magának. Inkább az a lényeg, hogy a
képregény éppen olyan hevesen politikus alkatú, mint maga Howard Zinn, aki
narrátori, előadói szerepben is feltűnik az oldalakon. Ő meséli el, milyen
birodalmi törekvések vezették az Egyesült Államokat a 19. század végétől
kezdve: hogyan fojtották el a rohamosan növekvő amerikai gazdaság irányítói a
kibontakozó szakszervezeti törekvéseket; hogyan szegődött a „rablóbárók” mellé
a sajtó a spanyol–amerikai háborúban; és milyen stratégiák mentén avatkozik
bele újra és újra más nemzetek háborúskodásába az amerikai haderő. Zinn az
Államokat felváltva kormányzó demokrata-republikánus „nagykoalíción” kívülről
beszél, erős állításait Mike Konopacki egyszerű, karikaturisztikus rajzai és a
kollázsszerű képi világ teszik még markánsabbá. Nem feltétlenül az ízlésünk
szerint való, ahogy egymás mellé kerülnek a pénzember-gúnyrajzok meg a My Lai-i
mészárlásról készült fotók, de tagadhatatlan, hogy Zinn szándékai nemesek – az
elnyomottak nevében szólal fel –, művében pedig az aktivista szellem vállaltan
erősebb, mint a történészi módszeresség. Kivételes meggyőzőereje a képregényes
formán is átviláglik, ami az adaptáción dolgozó alkotók és az alapos munkát
végző magyar fordító érdeme is.
*
Hogy
mára véget ért-e az „amerikai évszázad”, amit Henry Luce médiamogul 1941-ben
kiáltott ki, afelől megoszlanak a vélemények. Az viszont egészen biztos, hogy a
mongol birodalommal már csak a történelemkönyvekben találkozhatunk. A
tatárjárás rémségeit nemsokára Soós Péter fogja feleleveníteni – bemutatás
előtt áll az 1242 – A Nyugat kapujában
–, a készülő filmhez kapcsolódva pedig két képregénykötet is megjelenik. Igaz,
Pásztor Tibor grafikus már évekkel ezelőtt megrajzolta egy tatárjárásról szóló
képregény alapjait, amelyeket Várai Artúrnak kellett kiegészítenie, Mészáros
János pedig a film előzménytörténeteként kerekítette ki és szerkesztette át a
rendelkezésre álló képanyagot. Mégsincs olyan érzésünk, hogy a gombhoz varrták
volna a kabátot: az 1241 – Farkasnak foga
közt bevett kalandpanelekből építkező, de lendületes és sűrű atmoszférájú
képregény, amely első olvasásra kivált a csata- és kínzásjelenetek nyers
brutalitásával hökkent meg. Ez azonban nyilvánvalóan illeszkedik a
megjelenített történelmi helyzethez, Pásztor és Várai darabos, erősen
árnyékolt-kontúrozott rajzai pedig markánsan stilizálják az erőszakot.
Öröm és büszkeség
Hagyományosan
a májusi Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztiválon adták át az előző év
legjobb magyar képregényeinek járó Alfabéta-díjat. A kép-novella kategória
díját Molnár Gábornak ítélte a szakmai zsűri, Pesten nem él ilyen című képsorozatát elismerve, amelyben egy
családanya tesz próbát az otthoni internetes műsorkészítéssel. Nehezítő
tényezők: kisgyerek, kígyó. Ezzel a szerző – akinek legújabb képregényéért
éppen csak egy centivel kell lejjebb pillantanunk – negyedszer nyerte el az
Alfabétát.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2023/06 64-64. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15778 |
