Filmvilág

Papírmozi

Birodalmak tündöklése és bukása

Howard Zinn és mások: Az amerikai birodalom története alulnézetben. Fekete-fehér, puhaborítós, 288 oldal. Kiadó: Théâtre le Levain.

Sinonimo – Pásztor Tibor – Várai Artúr: 1241 – Farkasnak foga közt. Színes, keményfedeles, 84 oldal. Kiadó: Képes Krónikák.

Az amerikai birodalom története alulnézetben magyar kiadása két elhivatott ember munkájának eredménye, és egyikük sem tartozik a képregény készítői közé. Az alapmű szerzője Howard Zinn történész és politológus, aki 1980-ban adta közre Az Egyesült Államok története alulnézetből című bestsellerét, benne az amerikai gazdasági és politikai elit több évszázados összefonódásáról, az elnyomó állami intézményekről és a zsákmányszerző külpolitikáról megfogalmazott, erőteljes kritikájával. Az anarchista és szocialista elveket valló, hosszú élete során szakszervezeti és polgárjogi mozgalmakban is érintett Zinn baloldali amerikai fiatalok nemzedékeire volt hatással, és Magyarországon is akadnak tanítványai. Közülük a legtöbbet Piróth Attila tesz a történész hazai megismertetéséért: fordítóként és társkiadóként – franciaországi alternatív színházi műhelyét bázisnak használva – már a harmadik Zinn-könyv magyar változata felett bábáskodik.

A kulcsmű fordítása még várat magára, de az eredetileg 2008-ban megjelent képregény-adaptációt már kézbe vehetjük, és ebből is hű képet alkothatunk Zinn tanairól. Nemcsak azért, mert a könyv szerzője maga is részt vett az átdolgozás folyamatában, Paul Buhle személyében pedig az amerikai képregényszakma egyik legkiválóbb szerkesztőjét is megnyerte magának. Inkább az a lényeg, hogy a képregény éppen olyan hevesen politikus alkatú, mint maga Howard Zinn, aki narrátori, előadói szerepben is feltűnik az oldalakon. Ő meséli el, milyen birodalmi törekvések vezették az Egyesült Államokat a 19. század végétől kezdve: hogyan fojtották el a rohamosan növekvő amerikai gazdaság irányítói a kibontakozó szakszervezeti törekvéseket; hogyan szegődött a „rablóbárók” mellé a sajtó a spanyol–amerikai háborúban; és milyen stratégiák mentén avatkozik bele újra és újra más nemzetek háborúskodásába az amerikai haderő. Zinn az Államokat felváltva kormányzó demokrata-republikánus „nagykoalíción” kívülről beszél, erős állításait Mike Konopacki egyszerű, karikaturisztikus rajzai és a kollázsszerű képi világ teszik még markánsabbá. Nem feltétlenül az ízlésünk szerint való, ahogy egymás mellé kerülnek a pénzember-gúnyrajzok meg a My Lai-i mészárlásról készült fotók, de tagadhatatlan, hogy Zinn szándékai nemesek – az elnyomottak nevében szólal fel –, művében pedig az aktivista szellem vállaltan erősebb, mint a történészi módszeresség. Kivételes meggyőzőereje a képregényes formán is átviláglik, ami az adaptáción dolgozó alkotók és az alapos munkát végző magyar fordító érdeme is.

Hogy mára véget ért-e az „amerikai évszázad”, amit Henry Luce médiamogul 1941-ben kiáltott ki, afelől megoszlanak a vélemények. Az viszont egészen biztos, hogy a mongol birodalommal már csak a történelemkönyvekben találkozhatunk. A tatárjárás rémségeit nemsokára Soós Péter fogja feleleveníteni – bemutatás előtt áll az 1242 – A Nyugat kapujában –, a készülő filmhez kapcsolódva pedig két képregénykötet is megjelenik. Igaz, Pásztor Tibor grafikus már évekkel ezelőtt megrajzolta egy tatárjárásról szóló képregény alapjait, amelyeket Várai Artúrnak kellett kiegészítenie, Mészáros János pedig a film előzménytörténeteként kerekítette ki és szerkesztette át a rendelkezésre álló képanyagot. Mégsincs olyan érzésünk, hogy a gombhoz varrták volna a kabátot: az 1241 – Farkasnak foga közt bevett kalandpanelekből építkező, de lendületes és sűrű atmoszférájú képregény, amely első olvasásra kivált a csata- és kínzásjelenetek nyers brutalitásával hökkent meg. Ez azonban nyilvánvalóan illeszkedik a megjelenített történelmi helyzethez, Pásztor és Várai darabos, erősen árnyékolt-kontúrozott rajzai pedig markánsan stilizálják az erőszakot.

Hagyományosan a májusi Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztiválon adták át az előző év legjobb magyar képregényeinek járó Alfabéta-díjat. A kép-novella kategória díját Molnár Gábornak ítélte a szakmai zsűri, Pesten nem él ilyen című képsorozatát elismerve, amelyben egy családanya tesz próbát az otthoni internetes műsorkészítéssel. Nehezítő tényezők: kisgyerek, kígyó. Ezzel a szerző – akinek legújabb képregényéért éppen csak egy centivel kell lejjebb pillantanunk – negyedszer nyerte el az Alfabétát.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2023/06 64-64. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15778