Szabó Ádám
Látszólag stílus diadalmaskodik a tartalom felett, de a hongkongi mester valójában a hatalomgyakorlás természetére kérdez rá.
John
Woo pályaképét egyaránt alakították személyes és társadalmi okok. Kantonban
látta meg a napvilágot, de ötéves korában a Kowloon-félszigetre menekült
szüleivel Mao kulturális forradalma elől. Protestáns neveltetésű, de
akciódrámáit keresztény szellemben rendezi – az iskoláztatását egyházon
keresztül finanszírozó amerikai házaspár révén gyakorolt rá nagy hatást a
katolikus ikonográfia galamb/szentlélek motívuma. Feltűnő, hogy szerzőiségét a
dualizmus határozza meg. Pacifista, aki erőszakfilmeket jegyez. Emberségre
vágyik, triádfilmjei zömét mégis a sztárokat (Chow Yun-Fat, Andy Lau) behálózó,
maffiaérdekeltségű Chang Chi-ming producer dominálta hongkongi piacon gyártja.
Otthoni csúcsfilmjei, jelesül a ritkán emlegetett Az utolsó lovag (1979), a Szebb
holnap 1-2. (1986-87), A bérgyilkos
(1989), a Golyó a fejbe (1990) és a Fegyverek istene (1992) hatalmi arrogancia
elleni fellépések.
Polgárháborús
állapotok uralkodtak Woo gyerek-, illetve felnőttkorában is, gengszterdrámái
csaknem apokaliptikus kiáltványok saját hazájáról. Heroinisták lébecoltak a
lakóhelyeként funkcionáló szegénynegyedben, a helyiek 10 centért verték össze
egymást – ugyanennek állít mementót a Golyó
a fejbe. Részben ugyancsak szerzői kommentárként interpretálható a Szebb holnap, lévén a Golden Harvestnél
és a Cinema Citynél töltött, harcművészeti darabokban és vígjátékokban kimerülő
bérmunkásévei, majd kétéves tajvani száműzetése után (melyre a film nyitánya is
reflektál) döbbenten vette tudomásul a szűk pátriájában uralkodó korrupciót és
morális válságot. Akciórendezőként örökké Hongkong, mint speciális
közigazgatási terület áldatlan állapotairól számol be, a Szebb holnaptól a Fegyverek
istenéig idegenségérzet, otthontalanság hatja át cselekményeit – Woo a
skizoid helyzetben rekedt, a szárazföldi Kína nyomása alatt vergődő,
demokráciáját épphogy őrizni képes régióját tárja a publikum elé. Barátságot,
testvériséget, becsületet igyekeznek védelmezni a direktor hősei: a Szebb holnap vagy A bérgyilkos figurái erkölcsi kódokhoz ragaszkodva ragadnak
fegyvert, a rendező pedig arra keresi a választ, nekiveselkedésük hoz-e
eredményt vagy bukásra ítéltetnek a törekvéseik? Pozitív szemléletet hirdető,
értékmegőrzésre törekvő darab Az utolsó
lovag, illetve a Szebb holnap 1-2.:
karakterei vállvetve harcolnak, összetartók, áldozatkészek. Ho, az első rész
zsiványa bilincsbe veri magát öccse, a rendőr Kit előtt, majd a folytatásban
halálosan sebesített testvéréért áll bosszút – Woo heroic blooshedjeinek (hősi vérontások) első periódusában a héroszok
testvérekként, da gekként oltalmazzák
egymást (Filmvilág 2000/7), az
erőfeszítéseket siker koronázza, úgy tűnik, helyreállítható Hongkongban a
rendező által remélt értékrend. Nihilizmus, értékválság határozza meg A bérgyilkos/Golyó a fejbe-párost: bár törekvés mutatkozik a „hősies vérontás” akció-szubzsánere által vallott
princípiumok fenntartására, immár kudarc vár Woo főszereplőire. A bérgyilkos sajátos (bűnöző, zsaru, énekesnő)
háromszögtörténete nem más, mint a férfibarátság, illetve a romantikus szerelem
ideáinak temetése, az egy évvel későbbi, szintén havertriót mozgató Golyó a fejbe Paulja ráadásul önzőn, puszta
haszonszerzésből tör korábbi testvérei-barátai életére. Végképp kiveszett a barátság,
a segítségnyújtás lovagi eszménye: Az
utolsó lovag, a Szebb holnap 1-2.,
A bérgyilkos és a Golyó a fejbe bizalom és árulás ingatag
viszonyrendszerét járják körül.
Woo maffiathrillerjeiben
ráadásul folyton átrendeződnek a szövetségek, így legjobb munkái a csoportdinamika
kiszámíthatatlanságán tűnődő szerzői tanulmányok. Ellenségekből lesznek társak A bérgyilkos és a Fegyverek istene, barátokból válnak gyűlölt riválisokká Az utolsó lovag, a Szebb holnap és a Golyó a
fejbe karakterei. Chang és Zöld, Az
utolsó lovag két wuxia-hőse
sokáig az oktalanul támadott hadúr, Kao megbízásából vadásznak a cselszövő Pai-ra,
hogy a zárlatban kiderüljön, a hadvezér orruknál fogva vezette őket – e korai
harcművészeti darab máris a hatalom igája alatt nyögő, alá-fölérendeltségi
relációkban vergődő harcosokról szól. Jeff és Lee, A bérgyilkos rabló-pandúr duója ellenfélként indul, de végül
összezár a triádfőnök, Johnny Weng elleni csatában, míg a Golyó a fejbe Ben-Frank-Paul-triója kezdetben együtt menekül a
hongkongi bandaháborúk elől, közösen próbálja átvészelni a vietnámi háborút,
hogy aztán Paul árulása folytán a csapat végül önmagát számolja fel. Háborús
tragédiája mintha az újravágott, Woo által megtagadott kommandósmozi, A hősök nem sírnak (eredeti címén: The Sunset Warrior) konfliktushálóját
szőné tovább, a váratlanul átalakuló bajtársi viszonyok szinte a
társrendezésben gyártott, 2010-es Reign
of Assassins narratíváját előlegezik. A Golyó a fejbe sztorija Woo
hongkongi ifjúságának precíz metaforája: a barátait farkasok elé vető Paul
ugyanis a Kowloon-félszigeten egymás torkának ugró, bevándorlósorba taszított,
de honfitársakként mégis egymás vérét ontó, félszigetre száműzött kínai nép egy
személyben összpontosuló reprezentánsa. Lee kívülállónak minősül a rendőrségen,
Jeffet is sajátjai, vagyis a triád árulja el: A bérgyilkos főalakjainak is a hazájuk fordít hátat. („Ha
belegondolok, mivé lett a munkám, felfordul a gyomrom.” – mondja Jeff; „Nincs
holnap.” – hangzik a Golyó a fejbe állítása.)
Míg a Szebb holnap folytatásában a
karizmatikus Mark szinte feltámad ikertestvére, a laza Ken bőrében, vagyis
már-már tündérmesei ábrázolásmód figyelhető meg, addig A bérgyilkos és a Golyó a
fejbe lövései, testi sérülései következményekkel bírók és halálosak. (Woo
tölténybalettjei táncmozdulatok és a kantopop-irányzat
posztmodern musical-elegyeiként
írhatók le, a Szebb holnap 2.
tradicionális kínai dalát az Once In a
Lifetime Sally Yeh-balladája követi A
bérgyilkosban és Michael Gibbs jazz-tétele
a Fegyverek istenében.) Jeff elvérzik a fináléban, ráadásul a
barátnője szaruhártyaműtétjéhez nélkülözhetetlen szemét is kilövi a főgonosz (A bérgyilkos), Franket először
aggodalmaskodó édesanyja ütlegeli fapapuccsal, majd egy rivális hongkongi
bandatag zúz szét a fején egy üveget. Miután Paul fejbe lövi Franket, vegetáló,
drogfüggő pária lesz belőle (Frank és Paul karaktereit bevallottan egy
heroinistává és egy pénzemberré lett ismerősről mintázta Woo), akinek levágott
koponyáját végül Ben sem tudja megvédeni egy újabb pisztolylövéstől (Golyó a fejbe).
Fegyverfetisizmus
vérzi át a Szebb holnap 1-2-őt, a
második rész pusztításfináléjában Ho szamurájkarddal aprítja az ellent, a
finálé tónusa egyszerre ironikus és hősies, tulajdonképpen a wuxiák levegőbe ugró, fizikai
törvényekkel dacoló vagy a harcművészeti darabok, esetleg kardvívó chambarák ikonjainak modern örököseit
látjuk (innen a Woo-hoz csatolt gun-fu-megjelölés,
nem ritkán a direktor által preferált Beretta 92FS bálványozásával). Az
ellenféllel leszámoló, sérüléseikbe lassan belehaló baráti társaság – mintha a
kard filozófiáját követő Hagakure vagy
Yukio Mishima nacionalista testépítő-emberképét (Nap és vas, Bevezetés a
Hagakure szellemiségébe) foglalnák össze – fotelekbe huppanva, léha
egysorossal nyugtázza barátság és család jegyében folytatott missziójuk
sikerét. Revizionista spagettiwesternként,
illetve melodrámaként definiálhatjuk A
bérgyilkos és a Golyó a fejbe
duóját: a zokogó, romantikus szentenciákra vetemedő hősök a szenvedélyfilmek
legszebb hagyományait idézik, a bukásfinálé noirokra
rímel. A Szebb holnap 1-2. fennen
hirdeti a maszkulinitás sziklaszilárdságát, míg az előbbi két dráma görög
tragédiák stíljében formál véleményt a férfiasság kríziséről, plusz A bérgyilkos és a Golyó a fejbe (előképei a Dangerous
Encounters of the First Kind, a School
on Fire, valamint az 1964-es Gengszter
Ken Takakurával) nyíltan erőszakellenes, fegyvertartást karóba húzó traumamozik.
Előbbiben szívroham terít le egy védtelen nőt Lee nyomozó villamosos üldözése
során, majd egy tengerparton játszó kislány is célkeresztbe kerül, utóbbiban a
vietkong amerikai hadifoglyok lelövésére kényszeríti a pszichológiai
nyomásgyakorlásnak kitett barátokat. Gyakori az identitásválság Woo
karaktereinél: A bérgyilkos és a Golyó a fejbe antihősei, szemben Az utolsó lovag vagy a Szebb holnap 1-2. bajnokaival,
képtelenek uralni a tetteiket, fizikai, morális és pszichológiai értelemben is
hasadt tudatúakká lesznek. Mexikói felállásokban (mexican standoff) vesznek részt – a direktor olvasatában ugyancsak
a kiszámíthatatlan, fokozatosan a társak elárulásává, pusztításává fajuló emberi
kapcsolatok metaforája a rengeteg tűzpárbaj, olyannyira, hogy a Woo hongkongi
búcsújának tekinthető Fegyverek istenében
Tequila és Alan már a rendező különböző felfogásokat valló alteregókarakterei.
Előbbi Hongkongban marad, utóbbi az Antarktiszra hajózik. Fajsúlyos jelkép,
plusz A bérgyilkos-Golyó a fejbe-duó is reflexió az 1984
decemberében Deng Xiaoping és Margaret Thatcher aláírta közös kínai-brit
szerződésre („egy ország, két rendszer”), mely 1997. július 1-től brit
gyarmatból kínai tartománnyá változtatta Hongkongot: a megállapodás szerint a közigazgatási
terület 2047-től elveszíti autonómiáját és felerősödik a
népköztársasági-pártállami beavatkozás. Vagyis míg a Szebb holnap 1-2.-ben Woo reménykedik a konszolidáción nyugvó
átmenetben és hisz a zsarnoki elnyomógépezet elleni forradalomban, addig A bérgyilkosban gátat vet optimizmusának
(a templomi mészárlás húsbavágó Tienanmen-párhuzam, csakúgy, mint a Golyó a fejbe zavargásai). Nem is csoda,
hogy a Fegyverek istenében egyfelől a
Tony Leung játszotta meghasonlott, beépített rendőr eredetileg bébiételt
mérgező pszichopataként tűnt volna fel, másfelől e film hangütése könnyedebb. A
Miami Vice buddy cop movie-esztétikáján kívül a ’92-es heroic bloodshed-elégia több helyen (például a lángra gyulladó Tequilára
vizelő kisbaba pillanatképén) kölcsönöz a verbális és fizikai humort is latba
vető, ún. mo lei tauval – művelője:
Stephen Chow – sáfárkodó Tolvaj voltam
mostanáig című, totálisan irracionális, vígjátékira hangszerelt, nyelvi
különbségekkel spékelt, vázadobáló, tolószékes, vegytisztítós, babahajigáló slapstick-caperjéből.
A szerzői
attitűd újabb jele John Woo és az überproducer
Tsui Hark nézeteltérése: a Szebb holnap
2. vágása során örökre megszakadt barátság mintha a Golyó a fejbe centrális motívumaként jelenne meg, de a
producerekkel, stúdiókkal gyakran hadakozó Woo művészküzdelmeinek allegóriája
is lehet a Szebb holnap vagy A bérgyilkos témaválasztása. Néha maga a
rendező is cameókat vállalva utal
osztott személyiségű hősire – színészként általában erkölcsi tartást sugalló,
épp a bűnözősorba került főszereplőkre vadászó nyomozókat alakít (Szebb holnap, Golyó a fejbe, Fegyverek
istene), míg a Ti Lung, Chow Yun-Fat és Tony Leung képében felvillanó
gengszter-hasonmások a Woo-t frusztráló kérdések megtestesítői. Lovagiasságot,
rátermettséget propagáló hősies vérontásai (Szebb
holnap 1-2.) főleg Chang Cheh (A
repülő tőr, A legyőzhetetlen shaolin,
ám a Bosszú véroperája már A bérgyilkos kilátástalanságát előlegezi)
jegyében fogantak, önmarcangoló, fatalista triáddrámái Sam Peckinpah
árulástematikáját (Vad banda),
Jean-Pierre Melville borongós série noir-hangoltságát
(A szamuráj) és Akira Kurosawa
deprimáló A hét szamuráját idézik.
Bőséggel használt lassításai hol a küzdelmek intenzitását húzzák alá Az utolsó lovagtól a Szebb holnap 2. irtóhadjáratáig vagy a Fegyverek istene túlpörgetett
akciószcénáiig, hol szívfájdalmat, visszavonhatatlan halált emelnek ki
cizellált melodrámaisággal (A bérgyilkos,
Golyó a fejbe). Flashbackjei lehetnek traumatikusak és
tudathasadást jelzően villanásszerűek (lásd A
bérgyilkosban Jeff és Jennie egymásra
vágott szemsérülését, a Frank halántékához nyomott pisztolyt a Golyó a fejbe montázsfináléjában),
ugyanakkor a Fegyverek istenében
Tequila egy hirtelen bevillanó emlékképnek köszönhetően győzi le az ellenlábas
Wongot.
A Szebb holnap 2. harcosai hagyományos
fekete öltönyben, tehát a hűség, testvériség, barátság dönthetetlen,
macsó-konzervatív hőseiként indulnak béketeremtő férfiháborúba, de A bérgyilkos angyali fehérbe bújt Jeff
és Lee kettősénél már a küszöbön álló bukást jelzi a patyolattiszta ingen,
öltönyön esett megannyi vérfolt. Piperkőc, önmaga hatalmába feledkezett szupergonoszként
jelenik meg a bársonykabátos Shing és a barátai elárulásából üzletemberré
gazdagodott Paul (Waise Lee árulófigurákat testesít meg a Szebb holnapban és a Golyó a
fejbe cselekményében) vagy
a Fegyverek istene rikító színű öltönyökben
páváskodó fegyverkereskedője. Ugyanitt Alan triádvégrehajtó-beépített zsaru dilemmája
a ruhaviseletében is megnyilvánul – olyannyira, hogy a kórházzárlatban
rendőruniformist viselve, gyenge pillanatában le is lövi az egyik kollégáját.
Woo emellett a szecsuáni opera arcváltó technikáit is beemeli filmjeibe. A színpadi smink (arckenés-és fújás) a Tequila lisztes arcára fröccsenő vérben köszön
vissza (Fegyverek istene), a
szakálltrükk a merényletre készülő Jeff álcája (A bérgyilkos), a maszkhúzás pedig hollywoodi blockbusterei, az Ál/Arc
és a Mission: Impossible 2.
tartozéka. Tükröződő felületet látni A
bérgyilkos napszemüvegen keresztül visszaverődő orgyilkos-jelenetében, Jeff
és Lee jin-jang-formációban,
barát-ellenség-összefonódást mímelve szegezik egymásra a fegyvert, a ’89-es
remeklésben nyomozó és gengszter tükörképekként, osztott hőspárokként ismernek
rá az őket hajtó erkölcsi kódokra – Woo találóan montírozza össze a lövöldöző
Jeff és a címszereplő helyébe lépő zsaru mozdulatait. Himnikus mondatai („Vedd
kézbe a sorsod és Istenné válsz.”) a Luo Guanzhongnak tulajdonított XIV. századi
történelmi regény, a Han-dinasztia fejedelmeinek intrikáit, szövetségeit
részletező Három királyság eposzi
emelkedettségére hajaznak.
*
John
Woo óriási hatást gyakorolt a nyugati ízlésvilágra. Tony Scott (A tűzben edzett férfi), Besson (Nikita), Mann (Szemtől szemben), Johnnie To (A
misszió), Chad Stahelski (John Wick-tetralógia)
és főleg Tarantino (Kill Bill)
elképzelhetetlenek volnának a hongkongi Mester formanyelve nélkül. De a
Schwarzenegger-Stallone-páros hátrányára bekövetkező, érzékenyebb Gibson (Halálos fegyver), Willis (Die Hard), Reeves (Holtpont), Cage (A Szikla)-nemzedék
őrségváltása is sokat köszönhet a szappanoperaszínészből akcióistenné lényegült
Chow Yun-Fat ballonkabátos-duplapisztolyos attrakcióinak. Éthoszát, nevezetesen
a kettős tudatú antihősök morális viaskodását a Szigorúan piszkos ügyek alapszituációja képezi le igazán pontosan.
Becsődölt projektjei között szerepel a Jean-Claude Van Damme-mal, Jackie
Channel és Jet Livel tervezett Shadow of
Death egy maffiát Japántól az USA-ig üldöző főhőssel, cenzoraival
Hongkongban és az Egyesült Államokban is meggyűlt a baja: a Szebb holnap 2. eredetije 160 percre
rúgott, a Golyó a fejbe-é három óra,
a nemezist előtérbe helyező Tökéletes
célpont 120 perc, a Mission:
Impossible 2. csonkítatlan játékideje közel négy óra. John Woo egész pályafutása
során mindig figyelő tekintetek előtt volt kénytelen dolgozni (szuperprodukciója,
a Vörös Szikla már a kínai digitális
diktatúra mandarinuralmában szökkent szárba). Újabb amerikai munkája, a
párbeszédet mellőző Silent Night az
immár szuperhős-brandeket favorizáló
Hollywood helyett független piacra érkezik. E produkciós tény is remekül szemlélteti,
hogy a rendező akciótragédiáit mind Ázsiában és a tengerentúlon a fogságélmény
határozza meg.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2023/06 34-37. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15748 |
