Árva Márton
13 exorcismos – spanyol, 2022. Rendezte: Jacobo Martinez. Írta: Ramón Campos, David Orea és Salvador Molina. Kép: Daniel Sosa Segura. zene: Federico Jusid. Szereplők: María Romanillos (Laura), Ruth Díaz (Carmen), Urko Olazabal (Tomás), Silma Lopez (Lola). Gyártó: 13 E Movie / Atresmedia Cine / Bambú Producciones. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 100 perc.
Milyen ambíciói lehetnek egy 2022-ben készült ördögűzős horrorfilmnek? A kérdés égető, hiszen William Friedkin klasszikusa óta a témában már annyi folytatás és variáció készült, hogy indoklásra szorul, ha a vásznon még egy szexuális élete kapujában álló, esetleg kirívó szexuális étvágyú lányt még egy impotenskorba érkező őszes úr rendre utasít, pláne amikor már a feminin ajkakból feltörő férfiasan mély hang és a mozgékony kamasztest kreatív szögekbe forgatása sem okoz igazán széleskörű megbotránkozást. A 13 ördögűzés válasza – rögtön a főcímből kiderül – egyszerűen az lenne, hogy Spanyolországban a mai napig tevékenykednek a Vatikán által is jóváhagyott ördögűzők. Csakhogy az alkotók pont ennek a ténynek a legérdekesebb vonatkozásait nem bolygatják.
Vagyis ahelyett, hogy az emberfelettinek bélyegzett, bimbózó női szexualitás energiáira csodálkoznának rá (Carrie, Thelma), vagy megvizsgálnák az ördögűzés intézménye mögötti hatalmi struktúrát (Dombokon túl), a kottát unottan végigjátszva mutatják be a 17 éves Laura passióját, miután egy rosszul elsült halloweeni diákcsíny alkalmával nemcsak az osztálytársakkal közösen megidézett gyilkos szelleme, hanem – kissé tisztázatlan módon – rajta keresztül maga a Sátán is megszállja. De mivel a figyelmes iskolapszichológus, a bigott anya és a hitében megingó apa is patetikusan monologizáló papírmasé figurák (az egyházi szereplőkről és a diáktársakról nem is beszélve), a film legfeljebb az ébredő vonzalmaival/démonaival egyedül maradt tinédzserlány világának drámai sivárságára tud rátapintani. Jacobo Martínez rendező ennek ellenére ragaszkodik a panellakásban levezényelt ördögűző-szeánszok részletezéséhez, így munkája végül ironikus módon éppen azért válik idejétmúlttá, mert – egy közel százéves exploitation-gesztust visszhangozva – mindvégig sokkoló aktualitását bizonygatja.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2023/04 58-58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15736 |
