rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mai magyar animáció

Bánóczki Tibor – Szabó Sarolta: Műanyag égbolt

Plasztikszerelem

Herczeg Zsófia

Küzdelmes utazás egymás megértéséig és a sorsunk elfogadásig.

 

Idén 50 éves az egész estés magyar animáció, az eltelt ötven év alatt pedig most fordult elő először, hogy két magyar animációs mozifilmet egy hónapban mutattak be: előbb Gauder Áron Kojot négy lelke, majd Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című filmjét. Utóbbi még egy dolog miatt kiemelkedő: Szabó Sarolta az első nő, aki egész estés magyar animációban társrendezőként vett részt.

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta disztópikus filmje messziről indult: a Nemzeti Filmintézet legelső, 2015-ös Inkubátor Programján nyert támogatást, majd az évek alatt kinőtte a csekély büdzsét és európai pályázati pénzt, valamint szlovák koproducert is szerzett, végül pedig a 73. Berlinale innovatív, új perspektívákat bemutató programjában, az Encounters szekcióban debütált.

Az alkotópáros disztópiája az évek alatt, különösen a világjárvánnyal egyre aktuálisabbá vált, egyre kevésbé tűnt távolinak a filmben felvázolt világkép. A történet száz évvel később játszódik, a Föld állat- és növényvilága kipusztult, az emberek egy mesterséges búra alatt élnek Budapesten, 50 éves korukban pedig mindenkinek beültetnek a szívébe egy magot, amitől az emberiséget tápláló fává alakulnak. Stefán (Keresztes Tamás) ebben a világban pszichiáterként, racionális indokokkal próbálja elfogadtatni az emberekkel a sorsukat, a szeretteik sorsát. Felesége, Nóra (Szamosi Zsófia) személyes traumájuk miatt úgy dönt, hogy 32 évesen önkéntesen vállalja a beültetést, Stefán tudta nélkül.

A hazai sci-fi gyártás nem bővelkedik élőszereplős filmekben, a magyar animációban viszont mindig kedvelt műfaj volt, kezdve Foky Ottó játékos szatíráitól az ismeretterjesztőnek szánt Mikrobin, Reisenbüchler Sándor utópikus vízióin és Mézga Aladár űrbéli kalandjain át olyan kortárs alkotásokig, mint a pszichedelikus Cosmic Jacuzzi vagy a melankolikus LOVE. A Bánóczki – Szabó páros filmje Reisenbüchler világvége-látomásaihoz közelít, a Műanyag égbolt viszont a reménytelenül széthulló világban is az emberi érzésekre fókuszál.

Nóra nem tudja feldolgozni a személyes traumájukat, ezért nem látja értelmét az életnek. Stefán annyira szereti a feleségét, hogy a racionális természete ellenére képes lesz miatta bűnözni. Testvére (Nagy Zsolt) egy szórakozóhely vezetőjeként segít az embereknek kitombolni az elfojtott érzéseiket. Dr. Madu (Schell Judit) az emberiség fennmaradásának humánusabb formáját keresi, míg a remeteként élő Professzor (Hegedűs D. Géza) reménytelenül kapaszkodik az emlékeibe.

A Műanyag égbolt nemcsak sci-fi, road movie is, így nem a cél, hanem a megtett út számít. A búra alatt lévő Budapestről Miskolcra, majd a Magas Tátrába utaznak a főhősök, a cselekmény csupán pár napot ölel fel és kevés szereplővel találkozunk, mégis alaposan megismerjük és megértjük a Bánóczki – Szabó alkotópáros által aprólékosan felépített világot. A filmben nincs főgonosz, az emberek maguk tették tönkre a Földet, az emberiség fennmaradása pedig kegyetlen döntések és hatalmas küzdelmek árán érhető el. Amit a kemény szabályokkal teli rendszer nem tud befolyásolni, az az emberek érzései, és ez az, amiben a legerősebb a film.

Stefán és Nóra közös utazása egyfajta terápia, az addig kimondatlan, feldolgozatlan érzések feltárása, egymás megértése. Amit a búra védelme alatt nem tudtak megoldani, azt a kietlen, romokban heverő városok, növények és állatok nélküli kopár földeken képesek megélni és megosztani egymással.

Ezt segíti az animáció technikája is: az embereket rotoszkóp technikával, vagyis minél valósághűbben alkották meg, a külvilágot pedig fotók alapján építették fel. Egyszerre valós, ismerős és távoli környezetet látunk, ami éppen a felismerhetősége miatt félelmetes: nem vagyunk messze ettől a világtól, az elmúlt évek eseményei pedig még inkább fejbe kólintották az emberiséget. Meddig szipolyozhatjuk ki a Földet, és mikor kezdjük értékelni igazán egymást, esetleg nem állunk-e egy új evolúció küszöbén.

 

Műanyag égbolt – magyar-szlovák, 2023. Rendezte és írta: Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta. Szereplők: Keresztes Tamás (Stefan), Szamosi Zsófia (Nóra), Schell Judit (dr. Madu), Hegedűs D. Géza (Professzor), Nagy Zsolt (Márk), Patkós Márton (Kapitány), Znamenák István (Director), Olasz Renátó (Zoltán). Gyártó: SALTO Films, Artichoke. Forgalmazó: Fórum Hungary. 110 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/04 16-17. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15714

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 0 átlag: -