Csomán Sándor
Két kortárs fantasy a belső mikrokozmoszba zárt családokról.
Bármennyire távolinak tűnnek, a kortárs fantasy világreprezentációi a metafora eszközével olyan egyéni és kollektív emberi problémákra reflektálnak, mint a generációs különbségek, az ökológiai válság, vagy az identitáskeresés.
Rengeteg fantasy központi kérdéskörként tekint a családon belüli dinamikára: sokszor a külső, saját szabályrendszerrel funkcionáló világ felfedezésével egyidőben a rokonsági viszony is újradefiniálódik. Az akadályok közös legyőzésével egy új alapokon nyugvó szövetség formálódik: a szürke hétköznapokban kevésbé vagyunk annyira egymásra utalva (és emiatt kevésbé is becsüljük, evidenciának vesszük a családi köteléket) mint egy fenyegető, komfortzónán kívüli környezetben, ahol olyan elfojtott problémák, sebek fakadhatnak fel, melyeket a „felszínen” – a konfrontáció elkerülése érdekében – inkább megtartunk magunknak.
Hasonló helyzetbe kerül a Fura világ Clade és A Hangya és a Darázs: Kvantummánia Lang családja, ám míg előbbi a nagypapa-apa-fiú, addig utóbbi az apa-lánya tengelyen értelmezhető: a 2022-es Disney produkció az Avaloniát utópiává alakító (és energiával ellátó) „Pando” növény megbetegedésének apropóján egy felfedező család újraegyesülését követjük, a Marvel ötödik fázisának nyitányában pedig az anya által titkolt Kvantumbirodalomban a képregényhősök együttes erővel próbálják megakadályozni Kang, a hódító beláthatatlan következményekkel járó kiszabadulását. Ugyan mindkét narratíva a kalandfilm eszközkészletéből táplálkozik, a bennük lévő világok más jelentéstartalmat hordoznak. A Fura világ tradicionális tanmese, amely az ökológiai veszélyekre hívja fel a figyelmet: a Föld is ugyanúgy élő entitás, mint az ember – ha lemondással is jár, vigyáznunk kell az „egészségére”. Hőseink nem egy másik világban, hanem egy hatalmas lény immunrendszerben járnak, ami pont a Pandótól beteg, így az egyetlen járható út az, ha lemondanak elsődleges energiaforrásukról. Peyton Reed mozijának univerzumában is gazdag, emberi szervezetre hajazó populációt fedezhető fel (még a házak is „élnek”), azonban ez a közeg inkább Janet elfojtásának belső terévé válik: hiába töltött harminc évet odalenn, a látottakról nem mondott semmit, Kang kijutását (önző én) pedig csak családjával közösen tudja újra meggátolni.
Ahogy számos fantasy-alapvetésben (Narnia krónikái, Pán Péter) a rend helyrebillentéséhez a szereplőknek nem csak a külső krízishelyzetet kell megoldani, de vissza is kell találniuk a gyökereikhez. Mindkét történetben szétválik a család, és csak az egyéni és közös tapasztalatok újraértékelése után találnak vissza egymáshoz. Fürkész Clade saját képmására akarja formálni fiát, az apjától örökölt sémát követve: mivel jól érzi magát farmerként, ezért fiának is ezt a sorsot szánja, ám Ethan inkább a nagyapához köthető felfedező életmódot preferálja. Az apa ugyanúgy képtelen szembenézni fia sajátjától eltérő vágyaival, mint ahogy nagyapja sem volt hajlandó belátni, hogy gyermeke más utat választott: a Fura világ a három generáción átívelő apa-fiú viszonyt használja arra, hogy a szülői elfogultság lélektanát vizsgálja, melynek feloldására csak a megszokott közegből való kiszakadás közben nyílik lehetőség. Cassie és Scott kapcsolata egyaránt a kölcsönös meg nem értettségen és a kommunikáció hiányán alapul: a lány arra szeretné használni képességét, hogy másokon segítsen, ám a Bosszúállókkal elkönyvelt sikereibe belekényelmesedő apja félti aktivistaként tevékenykedő lányát, aki emiatt titkon nagyapjával kezd el egy olyan eszközön dolgozni, mellyel tanulmányozhatja a Kvantumbirodalmat.
Míg a Fura világban a szülő önnön referenciái átörökítésével próbálja meghatározni (és előre megírni) gyermekének sorsát, addig a Kvantummániában az apa a saját eszményeitől – és az azzal járó veszélyektől – akarja megóvni lányát. Az eltérő problémákat és szimbolikát magába foglaló fantasy világ – melynek bonyodalmai felfoghatóak beavatási szertartásokként is, melyben mind Ethan, mind Cassie beletanul és megtalálja saját szerepét – mindkét esetben a változás terévé válik, ahol a családok hátra hagyják eddigi mintáikat, hogy a közös élményekre (és nehézségekre) építve együtt fektessék le az új, érett(ebb) működés alapköveit.
FURA VILÁG (Strange World) – amerikai, 2022. Rendezte: Don Hall, Qui Nguyen. Írta: Qui Nguyen. Zene: Henry Jackman. Gyártó: Walt Disney Studios. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 90 perc.
A HANGYA ÉS A DARÁZS: KVANTUMMÁNIA (Ant-Man and the Wasp: Quantumania) – amerikai, 2023. Rendezte: Peyton Reed. Írta: Jeff Loveness. Kép: Bill Pope. Zene: Christophe Beck. Szereplők: Paul Rudd (Scott/Hangya), Evangeline Lilly (Hope/Darázs), Michael Douglas (Dr. Hank), Michelle Pfeiffer (Janet). Gyártó: Marvel Studios. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 125 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2023/04 31-32. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15705 |
