Pethő Réka
A szűlő mintát ad: a gyerekek figyelnek bennünket.
A
csendes lány a családi együtt létezés és
egymás mellett élés története, a legkifejezőbb eszközt választva a család léleknyomorgató
vagy felemelő képességének érzékeltetésére: egy gyermek nézőpontjából ábrázolja.
Colm Bairéad rendező olyan adaptációt készített, amelyben az alapmű irodalmi
értékeit képes vizuálisan megjeleníteni, finom és visszafogott ábrázolásmódja szuggesztív
alkotást eredményez. Hősnője, Cáit egy ír kisvárosban él a családjával, számos
testvére közül ő a legkisebb. A kisiskolás korú lány a nyári szünetet anyja
unokatestvérénél tölti, anyja ugyanis újfent várandós, és könnyebbséget jelent
számára, ha a csecsemő érkezésekor legalább a kislányra nem kell vigyáznia. A „nagynéni”
és férje pár óra autóútra laknak, Cáit mégis mintha egy egészen más világba
kerülne. Mindkét család gazdálkodásból tartja fenn magát, ám míg Cáit apja
elkártyázza és elissza a pénzt, teljes szegénységbe taszítva a családot,
nagynénje rendes körülmények között él. A kislány itt olyan odafigyelést és
törődést tapasztal meg, amit korábban nem is ismert.
A csendes lány Claire Keegan Foster című 2010-es kisregényének adaptációja,
aki a történetet Cáit nézőpontjából meséli el. A kislány az elbeszélő, az eseményeket
pedig azokon a töredékes információkon keresztül ismerjük meg, amit érzékel és
megért. Ezt a limitált perspektívát Bairéad bravúrosan mutatja meg azáltal,
ahogy korlátozza mindazt, amit a felnőttek világából megláthatunk. A szüleit
távolról és hátulról látjuk, amikor megérkezik a rokonokhoz, a kezdetben
távolságtartó férfinek sokáig egyáltalán nem is látjuk az arcát. Tovább erősíti
a néző számára a szűk látószög hatását a film egésze során alkalmazott 1,37:1-es
képarány is.
Cáit történetén keresztül
tisztán, mégsem didaktikusan rajzolódik ki a családi dinamika hatása az
egyénre. Azáltal, hogy egy gyermek nézőpontja került a fókuszba, sokkal
élesebben látjuk a környezet hatását. A kislány még nem tud függetlenül és
önállóan létezni, kiszolgáltatott azzal szemben, ami körülveszi. Otthon ő csak
egy éhes száj, akit etetni kell, túlterhelt és fáradt anyjának arra nincs
energiája, hogy valódi figyelmet fordítson a gyerekekre azon kívül, hogy
ellátja őket. Miután azonban a nagynénje házába kerül, talán most először
látják őt igazán. Figyelmet fordítanak az igényeire, észreveszik a jelzéseit.
Egy ilyen környezetben a csendes és visszahúzódó kislány megnyílik és
kiegyensúlyozottabbá válik. Egy fojtogató családi közeg felnőttre és gyermekre
egyaránt hatással van, és ezzel szemben sok esetben felnőttként is tehetetlen
az ember.
Mint ahogy Cáit anyja is
az, aki sorra szüli a gyerekeket az egyre rosszabb körülmények közé, amelyekből
képtelen kilépni férje viselkedése miatt. Ezt a konfliktust Bairéad tovább árnyalja,
amikor karaktereit írül szólaltatja meg, kiemelve a fekete bárány apát, aki
angolul beszél. A rendező korábbi munkájában, a The Mám Trasna Murders című dokudrámában is az ír-angol konfliktust
helyezte középpontba, amely egy híres gyilkossági ügyet idéz fel, ahol az angol
hatóságok hamis tanúvallomások alapján ártatlan íreket ítéltek halálra. A csendes lány történetét is megszínezi
ezzel a konfliktussal, amikor az alapműhöz képest felerősíti az angolul beszélő
apa negatív szerepét a család életében.
A magával ragadó kisregény
erejét az a hang adja, amivel Keegan megszólaltja a kislányt. Írásában olyan
gyermeki hangot tud megteremteni, amely nem a felnőtt szemüvegén át nézve naiv.
Főhőse folyamatosan figyeli az őt körülvevő világot és számos apróságot
észrevesz és szavakba önt, ami jól leírja a felnőttek viselkedését, miközben
gyermeki voltában természetesen sok mindent nem ért meg. Colm Bairéad
adaptációja azért különleges alkotás, mert képes az alapmű erényeit vizuális
formába önteni. Ebben segítségére van a Cáit-ot alakító Catherine Clinch kevés
színészi eszközzel dolgozó, a gyerekek esetében gyakori manírosságot elkerülő
játéka. Így vezet A csendes lány visszafogott
elbeszélésmódja mégis rendkívül érzelem-gazdagon a katarzisig.
A CSENDES LÁNY (The Quiet Girl) – ír, 2022. Rendezte: Colm Bairéad. Írta: Claire Keegan művéből Colm Bairéad. Kép: Kate McCullough. Zene: Stephen Rennicks. Szereplők: Catherine Clinch (Cait), Carrie Crowley (Eibhlín), Andrew Bennett (Seán), Michael Patric (Athair), Kate Nic Chonaonaigh (Máthair). Gyártó: Inscéal / Screen
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2023/03 52-52. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15676 |
