Pauló-Varga Ákos
Kárpáti közérzetfilmje attól lesz igazán félelmetes, hogy a fiatal közösség nem tud mit kezdeni egyikük mentális krízisével.
A közelmúltban számos
generációs közérzetfilm mutatta be töredezett narratív struktúrára építve a mai
harminc alatti fiatalság létállapotát, a történetek középpontjába többnyire
szerelmi csalódásokat vagy traumatikus testvéri viszonyokat állítva. Az Állítsátok
meg a Földet! ukrán tinédzserei a felnőtté válás nehézségeivel és ébredező
vágyaikkal szembesülnek és különféle játékok segítségével próbálnak a végsőkig
kapaszkodni gyermeki világukba. A Bread and Salt zenész testvérpárja a
kivándorlás dilemmájával találja szembe magát, azonban a lengyel kisváros
xenofób közege lassan felőrli őket. A Ma már holnap van gyászoló főhőse
pedig az éjszakai Párizs utcáin csatangol céltalanul, alkohol- és drogmámorban
keresve a boldogságot. Kárpáti György Mór új filmje jól beleillik ebbe a sorba.
A Jövő nyár kimondottan korszerű darab, mely a rendhagyó szerkesztés és
a generációs közérzet megragadásának szándéka mellett egy, a magyar társadalmat
a rendszerváltás után is változatlanul sújtó jelenséget, az öngyilkosságot is
beemel a diskurzusba.
A
rendező második nagyjátékfilmje a Guerilla párdarabjaként is nézhető. A
történet középpontjában ismét egy összezárt kisebb közösség és az azon belül
kibontakozó szerelmi háromszög áll. A helyszín ezúttal nem 1849, hanem a jelen
Magyarországa, az elejefőcím előtt elhangzó, a Trainspotting ikonikus
soraira emlékeztető monológ és a szereplőkkel készített interjúk – mely az Állítsátok
meg a Földet!-ben is fontos elem – rögtön egyértelműsítik az alkotók
közérzetfilmes vállalását. A Jövő nyárban eleinte egy önazonos, saját
szorongásaival kapcsolatban kritikus közösség képe sejlik fel. Kárpáti ezt a
látszatot árnyalja, végül a Z generáció érzelmi tudatosságát illetően
pesszimista következtetésre jut, a nemzedékek közötti feszültségekre is utalva.
A rendező egy nyári táborba tereli össze hőseit, a természet ölelésében összezárt
gimnazisták közül három figurát emel szinte egyenrangú főszereplővé. Milán
traumatizált, öntörvényű művészlélek, aki szemet vet a táborba újonnan érkező
Annára egyik barátjával, Danival egyetemben. A film első szakasza az Anna
kegyeiért zajló, egyre indulatosabb versengésről szól, mely egyben egy tragédia
közvetett előzményét is jelenti. Az eleinte kamaszos összefeszülést műfaji
toposzok kísérik. Az erdei táborba érkező fiatalok motívuma önmagában is találó
horror-alaphelyzet, az épületkomplexum elhagyatott részét felfedező Milán és
Dani közös jelenete pedig még egyértelműbben idézi meg a zsánert. A vészjósló nyitányt
követően a játékidő második felében már a kollektív trauma árnyéka teremti meg
a fojtogató atmoszférát. A Jövő nyár fokozatosan egyre szikárabbá, ezzel
párhuzamosan, a műfajibb megoldásokat elhagyva lélektani drámává válik. Kárpáti
magabiztosan tereli a filmet ezen az úton, miközben a szereplőkkel készült
interjú-szekvenciák a dokumentarizmus felé közelítik a végeredményt. Így aztán
igazi bravúr, hogy a feszültség a film töredezettsége ellenére is mindvégig
tapintható, melyet a jól megválasztott helyszínek, Tokár Dániel vágó
ritmusérzéke és Pálos Gergely szűkített képarányú kompozíciói is szolgálnak.
A váratlan nézőpontváltások, az epizodikus szerkesztés és az egységes formanyelv mellett a mű kulcsa színészvezetési és forgatókönyvírói szempontból is abban rejlik, hogy a rendező empátiával közelít a választott korosztályhoz. A fiatal, többnyire első filmszerepüket játszó színészek egytől egyig természetesek a vásznon, gesztusaik hihetőek, mondataik hitelesek. A Jövő nyár így több szempontból is példamutató alkotás. Nemcsak a mai tizenévesekről, hanem nekik is szól, miközben friss szerzői filmként is megállja a helyét.
JÖVŐ NYÁR – magyar, 2022. Rendezte
és írta: Kárpáti György Mór. Kép: Pálos Gergely. Zene: Asher Goldschmidt. Vágó:
Tokár Dániel. Szereplők: Liber Ágoston (Milán), Bukovszky Orsolya (Anna), Brezovszky
Dániel (Dani). Gyártó: Proton Cinema / Café Film. Forgalmazó: Mozinet Kft. 76
perc.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2023/01 29-29. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15620 |