rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Mozi

Az iker

Fekete Tamás


The Twin – finn, 2021. Rendezte: Taneli Mustonen. Írta: Aleksi Hyvarinen és Taneli Mustonen. Kép: Daniel Lindholm. Zene: Panu Aaltio. Szereplők: Teresa Palmer (Rachel), Steven Cree (Anthony), Barbara Marten (Helen), Tristan Ruggeri (Elliot / Nathan). Gyártó: Don Films. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 109 perc.

 

A fiatal házaspár, a fotósként dolgozó Rachel és férje, Anthony, valamint két ikerfiúk autóbalesetet szenved, melyben az egyik gyermek életét veszti. Hogy a gyászmunka könnyebb legyen, felszámolják életüket, és Finnországba költöznek, abba a kis faluba, amit a férfi évekkel korábban maga mögött hagyott. Rachel nehezen bár, de túllendül fia halálán, ám Nathan ikertestvére, Elliott láthatóan nem tud megbirkózni fivére elvesztésével – újra és újra előveszi játékait, időnként pedig mintha egyenesen az ő helyébe akarna lépni. Az anya egyre zavarodottabb lesz, a község számkivetettként kezelt idős hölgye, Helen viszont segítségére siet, és megpróbálja megértetni vele, milyen szörnyű dolgok állnak a háttérben.

A finn Taneli Mustonen néhány vígjáték után 2016-ban tett először kirándulást a horror zsánerébe: az 1960-as, hírhedt tömeges gyilkosságot feldolgozó Bodom a slasher alműfajába tartozott, Az ikerrel azonban másik ösvényt választ – sőt, mintha egyszerre több útvonalat is kijelölt volna magának célja eléréséhez (Teszi ezt ráadásul angol nyelven, egyértelműen a nemzetközi piac felé kacsintgatva.) A skandináv helyszín révén szinte magától értetődő a fura alakokkal, szokásokkal, hiedelemvilággal és rituálékkal ékesített folk-horror, míg a történet szempontjából jelen van a közeli családtag elvesztése miatti gyászból táplálkozó nyugtalanság, ahogy a sötét erőket mozgósító természetfölötti elem is. Ezen összetevők vegyítése akár még izgalmas is lehetne, de sajnos pont a többfelé nyújtózkodást nem bírják el az író-rendező izmai, aki egyszerre akarja megidézni A vesszőből font embert, az Óment és a Kedvencek temetőjét is. A következetlen történetvezetésért pedig azért is kár, mert Mustonen képes atmoszférát teremteni, és jó érzékkel rímeltet egymásra bizonyos képeket és mozgásokat – például így látjuk viszont a temetési tömjénfüstölő ingázását a hintázás többszörösen visszatérő kilengéseiben. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/11 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15570

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 0 átlag: -