Sándor Anna
Der junge Hauptling Winnetou – német, 2022. Rendezte: Mike Marzuk. Írta: Gesa Scheibner. Kép: Alexander Fischerkoesen. Zene: Wolfram de Marco. Szereplők: Mika Ullritz (Winnetou), Milo Haaf (Tom Silver), Lola Linnéa Padotzke (Nscho-tschi), Mehmet Kurtulus (Intschu-tschuna), Anatole Taubman (Crow). Gyártó: SamFilm Produktion. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 103 perc.
Kisebb botránnyal indult útjára a gyerekeknek szóló A kis Winnetou, amikor a német ifjúsági könyvkiadó, a Ravensburger Verlag augusztus végén bejelentette, hogy bevonja a boltokból két, a filmhez készült könyvét. A kritikák szerint a Winnetou-előzményfilmhez megjelenő könyvek történelmileg hamis, romanticizált képet közvetítenek az indiánokról, így rasszisták és a kulturális kisajátítás hibájába esnek. Az ügy magyar hullámokat is vetett: sokan azt a félelmet fogalmazták meg, hogy a progresszív kultúrkritika nyomására esetleg betiltják a May-regényeket, figyelmen kívül hagyva azok értékeit.
A családi és ifjúsági filmek sorát rendező Mike Marzuk filmje két kisfiú története, akik eleinte nem kedvelik egymást, majd mégis barátságot kötnek. A kis Winnetou jobban hisz magában, mint apja, Intschu-tschuna, így amikor a falujukat az éhínség fenyegeti, a kis banditával, Tom Silverrel az eltűnt bölények nyomába ered. Kalandjaik során bejárják a Vadnyugat klasszikus helyszíneit és találkoznak a western tipikus alakjaival: a sheriffel, a szalont vezető, karakán nővel, banditákkal, sőt a May-könyvekből ismert Sam Hawkins is feltűnik. A fiúkat a viccesnek szánt, de bárgyú ifjúsági filmek hagyományai szerint ostoba vagy jóindulatú, de könnyen rászedhető felnőttek segítik és gátolják, hogy végül a gyerekek talpraesettsége oldja meg a helyzetet. Az őslakosokat a hatvanas évek európai indiánfilmjeihez hasonlóan kreolosabb bőrű német vagy török-német színészek alakítják, és felsorakoznak az indiánábrázolások kliséi is. A botrány fényében érdekes, hogy a bölények elvesztését részben az az ifjú harcos okozza, aki lőfegyvereket próbál szerezni, mert fél, hogy a fehérek nem tartják be a békét. A film végül nagyvonalúan elsiklik a mellékszálban megfogalmazott történelmi igazság felett, a boldog fináléban pedig Intschu-tschuna azt hangsúlyozza, hogy bőrszíntől függetlenül el kell fogadnunk egymást.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2022/11 57-58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15568 |
