Kránicz Bence
Futaki Attila nemzetközi szinten talán a legsikeresebb magyar képregényrajzoló, a hazai színtéren pedig bizonyosan. Kollégái közül gyakorlatilag egyedüliként számíthat biztos állami forrásokra magyar vonatkozású műveihez, amelyek közül kettő, a Budapest angyala és a 10 – A Puskás erősen ideologikus, antikommunista hőstörténet. Legfrissebb kötete, A kivarrt azonban más jellegű munka. Noha a magyar kulturális intézmények – közelebbről a Futaki köszönetnyilvánításában is nevesített miniszteri biztos, Demeter Szilárd – támogatására ezúttal is szükség volt, a képregény francia–magyar koprodukció, mindkét országban ki is adták. Futaki szerzőtársa, a Matz művésznéven dolgozó Alexis Nolent rutinos képregényíró. Legismertebb munkája a kilencvenes évek végétől hosszabb kihagyásokkal egészen 2013-ig közölt A gyilkos, amelynek sejtelmes, nyomasztó atmoszféráját A kivarrt is megörökölte.
Párizsban járunk, ahol egy emigráns magyar tetoválóművész és egy magyar szülők gyermekeként Franciaországban született taxisofőr megismerkedésével indul a kezdetben sem vidám, idővel pedig még jobban elkomoruló történet. Mint kiderül, a párizsi taxisok módszeresen megfigyelik utasaikat, és összeesküvésre készülnek: „meg akarják dönteni a fennálló rendszert”. Hogy ez a ködös forradalmi vágy mit takar, illetve a „rendszer” emberei közül miért csak gengszterekkel találkozunk, nem tudjuk meg. Matz más információkat is elhallgat, például azt, miért kellett Zoli nevű főhősünknek elmenekülnie Budapestről, vagy azt, hogy a taxisok miért éppen most döntenek úgy, hogy rendszert váltanak (milyen rendszert?). Mintha csak a Harcosok klubja kivonatos verzióját olvasnánk. Futaki nem először kerül abba a helyzetbe, hogy sokkal magasabb színvonalú munkát végez, mint aktuális írótársa. Csakis rajta múlik, hogy Zoli és a taxis László bántóan kidolgozatlan karakterei valamelyest mégis életre kelnek a lapokon, találékony oldalkompozíciói pedig akkor is továbbolvasásra csábítanak, amikor éppen fogalmunk sincs, mit is remélhetünk ettől a lapos és jószerével feszültségmentes thrillertől. Ugyancsak Futaki személyes érdeklődése inspirálta a történet legizgalmasabb részletét, vagyis a tetoválóművészek szubkultúrájáról szóló eszmefuttatásokat. Időről időre visszatérünk egy villogó szemű tigrist és kígyót ábrázoló tetováláshoz, amelynek mindig csak részletei kivehetők. Az az érzésünk, Matz és Futaki képregényéből is csak ízelítőt kaptunk, és a folytatásban aztán majd érthetővé válnak az utalások. Pedig ennyi az egész.
*
Amíg A kivarrt alulírt képregény, addig Korcsmáros Pál művei jellegzetesen túlbeszéltek. Ez azonban éppen nem rajta múlt, hanem a Kádár-rendszerben megjelent magyar képregények túlnyomó részét szövegező Cs. Horváth Tiboron. A korszak fantasztikus tehetségű rajzolói – Sebők, Zórád, Gugi, Fazekas, Endrődi, hogy csak elkezdjük a névsort – közül talán Korcsmáros volt az, aki játékos vonalaival, „karikatúraszerűen realista” figuráinak egyénítésével a legsikeresebben meg tudta őrizni művei könnyedségét a körülményes leírások és egyetlen képpanelbe sűrített monológok ellenére is. Róla és a Korcsmáros család regényes történetéről szól fia, Korcsmáros Péter életrajzi kötete, amely idén már második kiadásban látott napvilágot. Miközben a Mesél a ceruza emléket állít az összetéveszthetetlen stílussal és elképesztő munkabírással megáldott Korcsmáros Pálnak, rengeteg családi anekdotát – köztük megrendítő világháborús történeteket – olvashatunk, és az örökösök tulajdonában lévő képregényoldalakból is gazdag válogatást találunk. Az életrajz helyenként kapkodó és fésületlen, privát közvetlensége olykor zavarba ejtő. Ám ez mit sem számít, olyan erős élményanyag sűrűsödik össze ebben a kötetben. Korcsmáros pályája ugyanis nemcsak képregénytörténeti jelentőségű: rajta keresztül a huszadik századi magyar történelem viszontagságai és a művészek sorslehetőségei is mélyebben, teljesebben megismerhetők.
Matz – Futaki Attila: A kivarrt. Színes, keményfedeles, 56 oldal. Kiadó: Petőfi Kulturális Ügynökség.
Korcsmáros Péter: Mesél a ceruza – Korcsmáros Pál, a képregény mestere. Fekete-fehér és színes, puhafedeles, 304 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2022/11 64-64. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15558 |
