Búzás Anna
King – francia, 2022. Rendezte: David Moreau. Írta: David Moreau és Zoé Bruneau. Kép: Antoine Sanier. Zene: Guillaume Roussel. Szereplők: Lou Lambrecht (Inés), Léo Lorléac’h (Alexandre), Gérard Darmon (Max), Clémentine Baert (Louise). Gyártó: Full House / Maneki Films / Borsalino Productions. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 105 perc.
Címe ellenére David Moreau filmje nem igazán illeszkedik az állatos családi filmek cukinak tartott kategóriájába, talán mert korábbi rendezései között olyan műfajok is szerepelnek, mint a horror és a thriller. Amit ezekből a műfajokból magával hoz ebbe az egyébként gyerekbarát történetbe, az a folyamatos veszély és fenyegetettség: King, a kis oroszlán véletlenül kerül a kiskamasz Ineshez, aki úgy dönt, visszajuttatja az állatot Afrikába, a hatóságok azonban végig a nyomukban vannak, hogy megakadályozzák. A kalandos üldözés során egyre erőteljesebb párhuzam rajzolódik ki a két főhős között: Ines nemrég veszítette el az anyukáját és még nem áll készen arra, hogy elfogadja a nevelőanyját, az apja folyamatosan utazik, a bátyja pedig állandóan csak szekálja; az elárvult King oroszlán-kereskedők elől megszökve kerül Ines szárnyai alá – mindketten vadóc kölykök, magányosak, nem megalkuvóak, mindketten menekülnek és visszavágynak a régi életükbe.
A szereplőválasztás kitűnő (Lou Lambrecht sokat tapasztalt színészként hozza a határozott, karakán kiskamaszt, akit nem sokat látunk mosolyogni), a kamaszvilág ábrázolása meglehetősen életszerű, az iskolában megy a bullying, az online térben röpködnek a szivecskék, a lájkok és a diszlájkok. Az oroszlán megmentése azonban egységesen mindenkiből szolidaritást vált ki, ami talán elsőre naivnak hat, de jól beépül a történetbe és végül nem válik ügyetlenné. A történet tele van fordulattal, szinte lehetetlennek tűnik az oroszlán megmentése, ám az utolsó pillanatban mindig segít valaki – mintha csak egy soha véget nem érő népmese lenne, szüntelen próbatételekkel. Bár felnőtt szemmel néhány esemény már-már képtelenségnek tűnik, a kiskamasz közönség valószínűleg nem fog ezen fennakadni: a King családi filmként élvezetes és mulatságos alkotás, sőt a végén még megható is, méghozzá giccsmentesen.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2022/09 59-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15488 |
