Kolozsi László
A filmforgatás ideális arra, hogy megmutassuk, hogyan működik egy mikroközösség.
Láttunk már filmet a filmben, filmkészítésről szóló filmet, forgatókönyvírókról szóló drámákat (az Alkony sugárút óta), olvastunk könyvet írókról, egy könyv születéséről: Gerőcs Péter Werkfilmje viszont regény egy film születéséről.
E film, akárcsak a könyv (Gerőcs negyedik regénye), arról szól, hogy vidékre lemennek a nagyszájú, a vidékieket irritáló pestiek, és lekezelő és kioktató viselkedésük olyannyira idegesíti egy idő után a falu lakóit, hogy a két tábor egymásnak megy. Gerőcs Pétert elsősorban nem a filmkészítés, annak metódusa, de még csak nem is a forgatókönyvírás, nem is a filmes szakma, érdekli, hanem a társadalmi csoportok egymásra hatása, az interakciók alakulása, a csoportdinamika. Egy olyan összezárt közösségben, mint amilyen egy filmes stáb, a viszonyok alakulása, a ténfergés a különböző státuszok (a lúzertől a menőn át a fura alakig) között, kiválóan megmutatható, vagyis e stáb tekinthető ideális szociológia kísérletcsoportnak is. Legalábbis Gerőcs biztosan annak tekinti, és izgalmas is, ahogy a hatalmas nőtt egójú színészt, a cinikus színészt, a stáb egyes alakjait, ráengedi a vidéki valóságra, a perőcsényi és kemencei lakosokra. Ebből is következik, hogy a szerzőt nem érdekli annyira, hogy pontos képet adjon egy forgatástól, téves következtetésekre jut, aki a Werkfilmből akarja megtudni, milyen is egy forgatás, egy forgatókönyv.
Hiszen egy jelenet forgatása messze nem úgy néz ki, hogy elhangzik néhány vezényszó, majd leforog egy hosszú jelenet, majd megszólal az …’ennyi!’, és a stáb levonul. Az újabb és újabb beállások, kameraszögek nem is férnének bele egy filmezésről szóló regénybe. Ugyanakkor a filmbeli forgatókönyv sem úgy tagozódik jelenetekre, ahogy egy megfilmesíthető forgatókönyv. A jelenetek túl hosszúak, túl vannak spilázva, sok bennük a felesleges monológ – mindez egyébként a regénytől messze nem idegen.
Gerőcs Pétert az is érdekelte, túl a csoportok egymásra feszülésen, hogyan tud megteremteni egy Miskin herceg-szerű figurát. Ez a film, ami éppen készül a könyvben, Jancsó vagy Tarr hosszú beállításokból álló filmjeire hasonlít, de készítésének módja még inkább emlékeztet Pasolini metódusára. Walter Munch írta le a transzcendens filmről szóló könyvében, hogy a legideálisabb transzcendens megjelenítés az, amikor szegény filmben a csodát szegény eszközökkel mutatják meg. Itt egy ilyen szegény film készül a könyvben, egyértelműen szegény csodát mutat be a filmbéli László. Akit egy János nevű, szintúgy tiszta lélek, bölcs együgyű, alakít. A nagy ételszaporítás szcéna egyértelműen a Pasolini Máté evangéliumának kenyérszaporításához áll közel.
Ez a jelenet, A csoda című epizód az, ami, érzésem szerint meg tudja mutatni, a sok párhuzamosság mellett, mi is a regény és a könyvben készülő film fikciója közt a különbség. Mi a különbség a regénybeli filmet forgató rafinált és minden félrehordó, direktben rossz mondata ellenére furán tehetségesnek látszó rendező, András és a könyv írója között. Míg András optimista, amennyiben hisz abban, hogy történhetnek csodák, olyanok, melyek két egymástól távol álló csoportot egységgé tudnak formálni, maga Gerőcs (és mintha éppen a Werkfilm végén olvasható, egy kicsit a mű erejét csökkentő twisttel is bizonyítaná ezt), nem hinne ebben.
„… ahogyan László figurája billeg a jézusi figura és a mai realitás között, mondja Andrásnak egy stábtag, azt kurva nehéz lehetett megírni”. Mire a tulajdonképpen csavart is felfedő válaszában (amit nem idézünk teljesen, mert könyvet sem illő spoilerezni), a rendező azt mondja: mostanában hajlamos vagyok én is azt gondolni, hogy a játékfilm felesleges macera.”
Ez a könyv nem azért született meg, mert a szerző pont ezt gondolja: nem egy játékfilm helyett. Hanem azért, hogy körbejárja azt a kérdést, amit a regénybeli film is feltesz, lehetséges e megbékélés két teljesen mást akaró társadalmi csoport között, vagy egyszerűbben, lehetséges e megbékélés egyáltalán.
Kalligram Kiadó, 2022.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2022/09 49-50. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15482 |
