Takács Ferenc
A Változások korával újabb képeskönyv került le a jelek szerint mostanában tömegtermelésben folyó kinemato-piktografikus retrózás futószalagjáról: ezúttal a XVII. századi angol történelem vonzóan-taszítóan érdekes, zavaros, felszabadult és züllött korszakáról, II. Károly király uralkodásáról, a Cromwell utáni időkről, a restauráció koráról látunk – reklámnyelvre váltva – „korhű történelmi-kulturális tablót”. Ez részben igaz is, hiszen a többnyire meleg barna színekkel dolgozó, s ezt csupán a szörnyűségek, például a londoni pestis bemutatásánál hidegebb kékekre és szürkékre cserélő kamera(ecset)kezelés nyomán elénk tárulnak a korszak vizuális jellegzetességei és ikonikus jegyei, mégpedig bőséggel és telítetten. Részben viszont nem igaz ez a tabló, vagy legalábbis hiányos: nem látjuk II. Károly züllött udvari költőit-íróit, Rochestert, Sedley-t, Buckinghamet, nem látjuk az újranyílt színházakat, színpadjaikon az első angol színésznőkkel, Neil Gwynnel, Anne Bracegirdle-lel, Elizabeth Barryvel, nem látjuk a király házi materialistáját, Thomas Hobbest sem, és még sorolhatnánk.
Hogy miért nem látjuk? Azért nem, mert a kitűnő Rose Tremain díjnyertes, és egész jó regényéből a forgatókönyv írója afféle modem orvosregény-limonádét rittyentett vissza a XVII. századba. Ezért a lezüllő, hivatását hátrahagyó, majd a körülmények és a szenvedés hatására erkölcsileg megkomolyodó és hivatásában felmagasztosuló Merivel doktor történetének közhelyes fordulataira megy el a drága idő, s kevesebb marad a „tablóra”. Bár, ami jut rá, igen gusztusosan és igazán jól van kihasználva; barokkosan gazdag a királyi udvar, érdekesek a Királyi Tudós Társaság műszerei és kísérleti eszközei, szörnyűek a nyílt sebek és élve rothadó betegek, rettenetes a londoni pestis, és minden piromániás álma, ahogy a várost elpusztító nagy tűzvész megjelenik a vásznon. Akad persze zavaró anakronizmus is a korhűségben: a tizenhetedik század alakjai mind mai amerikai fogászati-fogápolási reklámokat hordanak a szájukban. No persze fogászatilag is korhű mosolyok láttán a közönség alighanem kifordulna a nézőtérről...
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1997/06 62. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1541 |
