Lovas Anna
A Belle az internet témájával bővíti Hosoda életművét.
Mintha naplót írna, olyan pontosan lehet követni Mamoru Hosoda aktuális érdeklődési körét egészestés filmjei alapján: míg Az idő felett járó lány a fiatalkori szerelemről és a döntéseink melletti kiállásról szólt, a Nyári háborúk idején Hosoda már arról elmélkedett, hogyan fog beilleszkedni felesége családjába, a Farkasgyermekek és A fiú és a szörnyeteg a gyerek-szülő viszonyt elemezte, majd a Mirai – Lány a jövőből második gyermeke születési idején boncolgatta a testvéri viszonyt. A 2021-ben bemutatott Belle – A sárkány és a szeplős hercegnőben eddigi összes munkáját és fontos inspirációját összegzi, valamint kiegészíti egy igencsak aktuális témával: a fiatalok és az internet viszonyával.
A film története szerint a „U”-nak nevezett virtuális világban mindenki megszabadulhat a problémáitól és új személyiséget választva teljesedhet ki. Ebbe a világba nyer meghívást Suzu, a vidéki diáklány, aki gyermekkori traumáját évek óta képtelen feldolgozni: édesanyja halála után Suzu fizikailag képtelenné vált az éneklésre, amelyben egészen addig rendkívül tehetséges volt. A veszteség és a harag eltávolították osztálytársaitól és az apjától is, aki hiába próbálkozik újra közelebb kerülni a lányához – ám a „U”-ba belépve Suzu hercegnői külsőt kap és Belle-nek nevezett alternatív személyisége világhírűvé válik gyönyörű dalai miatt. Miután Suzu Belle-en keresztül képes lesz ismét kifejezni érzéseit, váratlanul a Sárkány nevű alak ront rá a koncertjén, ám Belle-t olyannyira lenyűgözi a sebeit nyíltan vállaló szörnyeteg, hogy mást sem akar, mint megismerni őt – ezzel elindítva A szépség és a szörnyeteg modern átiratát. Mindeközben Suzu kevésbé csillogó élete a gyerekkori barátja és jelenlegi plátói szerelme, illetve az iskola legnépszerűbb lánya körül forog. Belle-lel ellentétben Suzu képtelen elhinni, hogy neki is mesés jövőt szánna a sors, és hogy traumatizált önmagaként is érvényesülhet.
Hosoda interjúkban adott válasza szerint azt akarta megmutatni, hogy a fiataloknak immár annyira életük részévé vált az internet, hogy eltiltás helyett azzal kellene foglalkoznunk, hogy megtanuljuk helyesen használni – ehhez pedig egy olyan virtuális világképet mutat be, melyben a globális közösség tagjai ismeretlenül is segítenek egymásnak. Végül azonban a film üzenete mégiscsak az, hogy kizárólag akkor tudjuk elnyerni mások bizalmát, ha nem bújunk a tökéletesnek látszó avatárunk mögé, és hogy az igazi harcokat személyesen kell megvívnunk.
A Miraihoz hasonlóan Hosoda legújabb animéje is összművészeti alkotás: a „U” világának felépítéséért Eric Wong, hongkongi származású építész felel – így aztán még monumentálisabb és sokszínűbb, mint Hosoda korábbi virtuális valósága, a Nyári háborúk OZ rendszere. A közreműködők nemzetisége és kulturális háttere is igen sokszínű: érdekes például, hogy miközben Hosoda azért kérte fel Kim Jint (Moana, Jégvarázs, Encanto) Belle karakterének megtervezésére, hogy ezzel hívja elő tudatalattinkból a klasszikus Disney-hercegnőket – a Disney-veterán Glen Keane (A kis hableány, A szépség és a szörnyeteg, Aranyhaj) ezzel ellentétben a 2020-ban bemutatott első saját rendezésében (Lunaria – Kaland a Holdon) pont a távol-keleti látványvilág megteremtéséhez vette igénybe Kim Jin szakértelmét. (Plusz érdekesség, hogy mindkét film főszereplője egy anyját gyászoló tinilány, aki egy másik világból kap eszközt a trauma feldolgozására.) Hosoda a „U”-ban élő Sárkány tündérmesei környezetét az ír Cartoon Saloonra bízta (Kells titka, A tenger dala, A kenyérkereső) – így válik el élesen egymástól a mangák egyszerű stilizáltságát idéző vidéki japán és a digitálisan túlburjánzó „U” látványa. Épp így váltogatja Ludvig Forssell (Metal Gear Solid, Death Stranding) atmoszférikus zenéjét a japán poppal; a digitális animációt a tradicionálissal; a musicalt a slice-of-life tinidrámával.
A végeredmény igencsak sokszínű, nagyjából olyan, mint hosszasan nézegetni a kedvenc művészeinkből összeállított Instagram feedünket: két óra intenzív, eklektikus élmény; ugyanakkor a Cannes-i Filmfesztivál premierjén tizennégy perces álló vastaps is arra enged következtetni, hogy másra sincs jobban szükségünk, mint egy különös igénnyel megkomponált megható pozitív üzenetre mai modern, globális, „közösségi” világunkról.
Belle – A sárkány és a szeplős hercegnő (Ryuu to Sobakasu no Hime) – japán, 2021. Rendezte és írta: Mamoru Hosoda. Zene: Ludvig Forssell, Bandou Yuuta, Iwasaki Taisei. Hangszínészek: Nakamura Kaho (Suzu/Belle), Tamashiro Tima (Ruka), Sometani Shouta (Shinjirou), Narita Ryou (Shinobu). Gyártó: Studio Chizu. Forgalmazó: Mozinet. Szinkronizált. 120 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2022/02 53-54. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15225 |
