Bárány Bence
King Richard – amerikai, 2021. Rendezte: Reinaldo Marcus Green. Írta: Zach Baylin. Kép: Robert Elswit. Zene: Kris Bowers. Szereplők: Will Smith (Richard), Saniyya Sidney (Venus), Demi Singleton (Serena), Aunjaune Ellis (Brabdy), Jon Bernthal (Macci). Gyártó: Westbrook Studios / Star Thrower. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 145 perc.
Egy hollywoodi tömegfilm esetében evidens – és az adott stúdió számára a legkisebb kockázattal járó – megoldásnak tűnne, hogy az a lehető legkonvencionálisabb módon (lásd Bohém rapszódia) faragjon életrajzi filmet a női teniszt alapjaiban megváltoztató testvérpár, Venus és Serena Williams világhírnév előtti életének vitathatatlanul mozivászonra kívánkozó történetéből. Műfaji vonatkozását tekintve a Richard király azonban annyiban speciális esetet képez, hogy a film elsősorban nem a két teniszlegendára, inkább az édesapjukra, a pedagógiai és nevelési módszerei miatt igencsak ellentmondásos személyiségnek tartott Richard Williamsre helyezi a fókuszt, az ő szemszögén keresztül bemutatva azt az utat, amelyet gyerekfejjel Venus és Serena a comptoni gettótól a wimbledoni bajnokság előkapujának számító tenisztornákig járt be.
A Williams-testvérpár produceri felügyelete alatt készült biopic ugyan némileg idealizálja a címszereplő kétségtelenül megosztó alakját, ám a film ettől függetlenül is képes megütni olyan drámai hangot a karakter ábrázolásában, amelynek köszönhetően a Richard király lényegesen többé válik egy klisékre felfűzött karrier- és családtörténetnél. Arról az emberről, aki a családja életét teljességgel saját álmának rendelte alá, tényleg nehezen lehet eldönteni, hogy szemfényvesztő zsarnok vagy látnoki képességű zseni-e, és erre a kettősségre a film bizonyos jelenetei – kiegészülve Will Smith Oscar-gyanús alakításával – kiválóan rá is játszanak. Az apa előtérbe helyezésével viszont éppen a későbbi teniszcsillagok – kiváltképp Serena – szorulnak háttérbe, akik a forgatókönyv szerint ráadásul olyannyira egyenletes, göröngyöktől mentes úton haladtak a szakmai csúcs felé, hogy még a sikereiknek is legfeljebb az apjuk szabhatott gátat. Ez pedig már az a fajta, hollywoodi típusú elemelkedés a realitás talajától, amelynek eredményeként gyengül a Richard király értékes és univerzális üzenete.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2022/01 57-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15207 |
