Geréb Anna
Tolvaly Ferenc az El Camino után új zarándokfilmet forgatott.
A külső és a belső utazás Saulus damaszkuszi útja és megtérése óta fontos eleme a katolikus hitnek. Tolsztojtól is tudhatjuk, micsoda szellemi-lelki küzdelem Isten keresése. Szergij atyának is erre megy rá minden ereje, anélkül azonban, hogy Isten nevét szájára hiába venné.
Tolvaly Ferenc rendező és
Balázs Zsuzsa forgatókönyvíró Szent Ignác útja című zarándokfilmjében majd’
minden mondatban rá hivatkoznak. Értem én, hiszen nyilvánvalóan a vallásos hit
erősítése volt az alkotók szándéka. A példaként bemutatott négy emberi sors azonban
túllép a didaktikus célon, a zarándokok belső monológokban, valamint lelki
vezetőjük, José Luis Iriberri SJ (magyar hangja: Hegedűs D. Géza) előtti nyilvános
gyónásukban feltáruló történetei önálló életre kelnek, valódi emberi
drámákká mélyülnek. (A hatást rontja, hogy a jezsuita szerzetes mimikája
elárulja, nem érti a hozzá intézett magyar szót.) Mindez a 2020 augusztusában tett
22 napos spanyolországi, zarándoklatra van felfűzve, azon a Loyolától Manresáig
tartó, 640 kilométeres útvonalon, amelyen a később
Szent Ignác néven ismert jezsuita rendalapító
vándorolt és világosodott meg 500 évvel ezelőtt. A Covid miatt néptelen zarándokutak
hangulata jót tett a filmnek, elvonttá tette, „megemelte” a szakrális
felé.
„A legkilátástalanabb,
legkétségbeesettebb élethelyzetből is van kiút” – szól a film alapgondolata. Így
válságos élethelyzeteket átélt, tövises utakat megjárt négy fiatal vallomását
várjuk. Az első megnyilatkozó, Júlia azonban kevéssé illik ebbe a közegbe,
hiszen gyönyörű, boldog, sikeres lány, operaénekesnőnek készül (A forgatás
idején zeneakadémista, derül ki egy riportból). Nincs mély lelki sérülése, soha
nem került kilátástalan helyzetbe. Általánosságokra („szeretnék jobban
teljesíteni”) és kisebb családi ügyekre hivatkozik, hogy miért megy zarándokútra.
Nincs erős indok e filmben való szerepeltetésének. De ha már ott van,
megénekeltetik: a film vége-felé tartalmas szopránján szépen, operásan belekezd
a mára sajnos közhelyessé vált Ave Maria-ba Schuberttől. A mozit az ő
lassítva hullámzó portréja zárja, kissé ellentmondva a film istenkereső
céljának.
Az éneklésben csatlakozik
hozzá Benjamin. Az ő története megfelel Szent Ignác üzenetének. Kilábalt egy mély
válságból, mi több, sorsa egyenesen a görög tragédiákat idézi: sikeresen induló
operaénekesként elveszti énekhangját! Ráadásul – s ettől hasonló az ógörög tragédiákhoz
– a saját hibájából! („Sok hülyeséget elkövettem” – mondja az énekes huncut mosollyal.)
Ez valóban katasztrófa, mert nincs egérútja (mint Júliának a bölcsészkar, ha
mégsem jött volna be az ének). Az éneklés ugyanis Benjamin végzete –
hogy Márai Sándor pontos kifejezésével éljek –, amit nem tud lerázni magáról. Ha
mégis erőszak vétetik e végzeten, és némaságra kényszerül, annak súlyos következménye
van: elhúzódó, mély depresszió. Ebből rángatta ki őt a „terápiás” zarándoklat. Híres,
szép lírai tenorján bensőségesen előadott Ave Maria-ja a bizonyíték rá.
(Az viszont sajnálatos, hogy az áhítatosság kedvéért az énekesek hangját
visszhangosították.)
Katalin elvesztette a
munkáját (pszichológus), véget ért egy párkapcsolata, és még a vállát is
eltörte. Talán túlzottan is átéli a fájdalmakat, amit a tenyerére illesztett
szöggel érzékeltet. Mindennél jobban azonban az egyedül maradástól retteg. A zarándok-kiránduláson
lendületes előre szaladása oldódást jelez: ő az első, aki dalra fakad a filmben
Wolf Péter Ave Mariájával!
Végül bemutatkozik Balázs,
a szociális munkás, aki az út fizikai gyötrelmeitől és a vallásos lelki
gyakorlatoktól remél választ, mihez is kezdjen magával. Fő célja, hogy „közelebb
kerüljön Istenhez”. Az ő sorsa látszik a legkilátástalanabbnak, 15 éves
szorongása súlyos, nem konkretizált (meg nem nevezett? vagy nem azonosítható?) betegségéhez
vezetett.
Összességében nagy műgonddal
elkészített, de nem kellően átgondolt dokumentumfilm a Szent Ignác útja,
amiből néhány szép részletet, drámai történet-töredéket, Pataki Ádám operatőr
szuggesztív premier plánjait, valamint szépséges drónfelvételeit visszük haza Spanyolország
történelmi helyszíneiről és tájairól.
Szent Ignác útja – Camino Ignaciano – magyar dokumentumfilm, 2021. Rendezte: Tolvaly Ferenc. Írta: Tolvaly
Ferenc és Balázs Zsuzsa. Kép: Pataki Ádám. Zeneszerző: Bencker László. Vágó: Mészáros Attila. Producer: Csáky Attila. Gyártó: Cameofilm Stúdió / MTM Kommunikációs
Zrt. 94 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2021/10 49-49. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15136 |
