Kránicz Bence
Free Guy – amerikai, 2021. Rendezte: Shawn Levy. Írta: Matt Lieberman és Zak Penn. Kép: George Richmond. Zene: Christophe Beck. Szereplők: Ryan Reynolds (Guy), Jodie Comer (Millie), Lil Rel Howery (Buddy), Utkarsh Ambudkar (Mouser), Taika Waititi (Antwan). Gyártó: Berlanti Productions / Maximum Effort. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 115 perc.
„Felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk, felkelünk megint” – ragadja meg Szabó Benedek és a Galaxisok slágere azt a nemzedéki, sőt általános társadalmi tapasztalatot, amely a Free Guy alaphelyzete mögött is ott motoszkál. A kortárs kapitalizmus teljesen kitölti a horizontot: tudjuk, hogy rossz, de nincs mire lecserélni. Az egyetlen menekülőút a digitális álomvilágokba vezet. Nehéz eldönteni, hogy a technológia lett annyira fejlett, hogy a virtuális valóság már pontosan úgy néz ki, mint az igazi, vagy ellenkezőleg: hétköznapi életünk lett olyan steril és kiszámítható, mint egy számítógépes játék díszlete. A kettő mindenesetre rendkívül hasonlít egymásra a Free Guy-ban, ám ez talán nem tartozik Shawn Levy rendező és a forgatókönyvírók tudatos művészi döntései közé.
Guy, a reggeli közepes
kávéjával és szerény banktisztviselői állásával roppant elégedett főhős egy nap
rájön, hogy videójátékban éli az életét, ráadásul NPC-ként, „nem játékos
karakter”-ként. A Truman Show
címszereplőjével ellentétben Free City világa nem Guy köré épült, de csakhamar
ő lesz benne a legfontosabb figura: olyan különleges mesterséges intelligencia,
aki forradalmasíthatja a szoftveripart, ha a Free City-t kiadó pénzéhes techguru nem áll útjába.
A feledhető családi
vígjátékokat (Tucatjával olcsóbb, Éjszaka a múzeumban) szakmányban gyártó
Levy eddig egyetlen sci-fit rendezett. A Vasökölben
fásult bokszolót hozott össze a kisfiával egy robot, most fásult
játékfejlesztőket hoz össze egymással egy darabka szoftver, Ryan Reynolds
alakításában, aki korábbi szerepeinek zömét is a videójáték-figurák
kifejezéstelen tekintetével játszotta végig. A kulcsszó a popslágerekben meg a
kapitalizmuskritikákban is visszhangzó fásultság, és csak azt fájlalhatjuk,
hogy nemcsak társadalmi problémaként, hanem a Free Guy stílusát leíró minőségként is ez
jut elsőként az eszünkbe.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2021/09 57-58. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15074 |