Harmat György
Hugh Grant áll szemben Gene Hackmannel. Az ideiglenes munkavállalási engedéllyel New Yorkban dolgozó, ígéretes pálya elé néző angol doktor a szakmai sikerei csúcsán álló orvostekintéllyel. A hajléktalanokon titokban végzett, halálos kísérletezés után nyomozó naiv ifjú a kutatás nagy hatalmú vezetőjével, a mindenre elszánt bűnbanda fejével. A botránya után is piacképes brit filmhős, Grant a Nincs bocsánat-beli – Oscar-díjas – alakítása óta „gonoszra szakosodott” Hackmannel. A két színész hozza a formáját, csak nincs elég játszanivalójuk: a figurák nem rendelkeznek mélységgel. A kezdet, a baleseti sebészet ábrázolása a beállítások, a kameramozgások dinamizmusában a Vészhelyzet profizmusát idézi, csak itt még bővebben fröccsen a vér. A továbbiak pedig (szakmabéli bukkan egy bűnös orvosi összeesküvés nyomára, de senki nem hisz neki) a Kóma izgalmaira emlékeztetnek. Fordulatokban nincs hiány, biztonsággal, hozzáértéssel vezeti őket elő az angol Michael Apted. (Hová tűnt Agatha Christie?; Nell, a remetelány). A szerelmi szál ezúttal – a megszokottól eltérően – elmarad, a happy end azonban enélkül is megterem: a főhősök szellemi egyesülésének és megtisztulásának érzelmes ígéretét hordozza.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1997/07 61. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1506 |