Fekete Tamás
Bill and Ted: Facet he Music –
amerikai, 2020. Rendezte: Dean Parisot. Írta: Chris Matheson és Ed Solomon.
Kép: Shelly Johnson. Zene: Mark Isham. Szereplők: Alex Winter (Bill), Keanu
Reeves (Ted), Kristen Schaal (Kelly), Thea (Samara), Brigette Lundy-Paine
(Billie), Anthony Carrigan (Dennis). Gyártó: Endeavor Content / Orion Pictures.
Forgalmazó: HBO Go. Szinkronizált. 91 perc.
Az 1989-ben bemutatott Bill és Ted zseniális kalandja a
legtöbbször egysíkú, karaktereit, dramaturgiáját és poénforrásait tekintve is
meglehetősen egyszerű tinivígjáték műfaját sikeresen tudta ötvözni a sci-fivel,
illetve annak időutazós szubzsánerével. Az eredmény egy akkori mérce szerint is
kirívóan szelíd és visszafogott, és kissé erőltetetett, következetlen és direkt
üzenete dacára is pozitív tanulsággal ellátott film lett, melyet két évvel
később követett az elvárt folytatás is. A
Bill és Ted haláli túrája, ami elődjénél nem csupán történetvezetésében, de
humorában és képi világában is jóval bátrabb, szabadabb és sikerültebb lett: a
páros ezúttal nem az időben ugrált oda-vissza, a pokolba alászálló, majd a
mennyeket is meglátogató duó mintha egy LSD-tripre indult volna.
Akármilyen népszerű a sorozatok több évtized utáni felmelegítése, a
tinivígjátékok jellegükből adódóan elemi erővel állnak ellent ennek. Pedig a
folytatás egyáltalán nem volt elképzelhetetlen, hiszen már a nyitó darab
eseményeinek mozgatója a valamikor sokára megszülető, a világot alapjaiban
megváltoztató Nagy Mű megszületésének lehetővé tétele volt, a második film
epilógusa pedig már megpendítette ennek megkérdőjelezhető létrejöttét.
A trilógia 30 év után érkező záródarabja ötletességben rálicitál mindkét
előzményre: a több szálon futó cselekmény egyikében az immár családapává érett
egykori kamaszok lányaival voltaképpen női verzióba oltott remake-et készít az
előző két filmből. A két címszereplő, illetve a lassan 60 felé közelítő
alakítóik pedig egy őket többszörösen megsokszorozó, nagyon kései
felnövéstörténet keretein belül próbálják újból és újból kijátszani saját
magukat, hogy valahogy megússzák az Opus Magnum létrehozásának nehézségeit, és
az öregedéssel való szembenézés helyett mégiscsak az örökké tartó
jelenidejükben ragadhassanak, pont mint két tinédzser.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2021/08 62-62. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15026 |
