�j raj

Bogdan Miric�: Kuty�k // Matteo Garrone: Dogman

Farkasok az utc�n

Szab� �d�m

Kontrollvesztett f�rfiak, zsigeri er�szak, feud�lis viszonyok. Miric� �s Garrone traumafilmjei egy h�sbav�g�an ismer�s vil�gba kalauzolnak.

A klasszikus gengszterfilmek �s a k�s�bbi b�ndr�m�k (Mike Hodgest�l Nicolas Winding Refnig) f�szerepl�i jelent�sen k�l�nb�znek (A v�g�h�d fel� – Filmvil�g 2014/2). A felemelked�s-buk�s-s�ma (A k�zellens�g, A sebhelyesarc�) f�rfialakjai, noha gyenges�g�ket pal�stolj�k, �s v�gzet�ket nem ker�lhetik el, legal�bb aktivit�suk l�tszat�t �rzik. Vel�k ellent�tben a ’70-es �vek gangster-loserei, teh�t az Aljas utc�k �s az Egy k�nai bukm�ker meggyilkol�sa szerepl�i c�ltalanul bolyong�, �let�ket ir�ny�tani k�ptelen figur�k, nem sz�lva a XXI. sz�zad t�bb m�fajban felbukkan� zsiv�nyair�l. Mind t�bb revanstrag�di�t (�z�tt vad, Bikanyak), �nb�r�skod�-filmet (Vad�llat) l�thatunk, centr�lis karaktereik a benn�k gy�l� harag ellen�re is egyhelyben vesztegl�, ingatag pszich�j�kbe z�rt antih�mek.

„Mad�rraj rikolt a s�t�t �gen”

Ugyanez a rem�nytelens�g itatja �t a Kuty�k (C�ini, 2016) �s a Dogman (2018) k�zponti figur�it: el�bbiben egy Bukarestb�l a rom�n-ukr�n hat�rvid�kre utaz� �rtelmis�gi kel birokra a k�rny�k zsarnok�val, ut�bbi D�vid �s G�li�t-parafr�zis a gyilkoss� z�ll�s l�p�seir�l. Zs�nerjegyeket minim�lisan haszn�l�, slow cinem�ba oltott szerz�i filmet rendez Miric�, m�faji von�sokat �s kifinomult alkot�i k�zjegyet �tv�z� midcultot csiszol neo noirr� Garrone: a rom�n �jhull�m gyakran cin�ma v�rit�-eszt�tik�j�, lak�sbels�kben bonyol�d� darabjaival (4 h�nap, 3 h�t, 2 nap; �nnepek ut�n; Sieranevada) szemben a Kuty�k – csak�gy, mint a Dogman – ny�lt tereken j�tsz�dik. Dokumentarista el�djeihez k�pest a rom�n film elm�ly�lt, kontemplat�v alkot�s �s mindk�t darab plen air-szeml�lete radik�lisan m�s vizu�lis �br�zol�st sejtet. F�alakjaik ugyanis nem a szabads�g t�vlatait fogadj�k be, hanem elszigetel�dnek a messzes�gig terjed� „frontier”-en, vagyis e kort�rs m�vek a tradicion�lis westernek ikonogr�fi�j�r�l mondanak le. S�t�tbe has�t� reflektorf�nyek el�tt b�kl�szik tan�cstalanul a f�szerepl� Roman, t�rmel�kbe, homokba fulladt t�jakon aszal�dik a vid�ki senkif�ldje (Kuty�k), m�ll� homlokzat�, festetlen �p�letek, porlepte, n�ptelen j�tsz�t�r fogj�k k�r�l Maglian�t, a pocsoly�s, k�kessz�rke s�rba ragadt r�mai k�lv�rost (Dogman). Miric� �s Garrone az orsz�guk t�rt�nelm�b�l nyernek ihletet: a Kuty�k az egykor Kelet �s Nyugat kereskedelmi csom�pontj�nak sz�nt, majd acsarkod�sok r�v�n hamar a feled�s hom�ly�ba mer�lt Dobrudzs�t v�lasztja helysz�n��l, m�g a Dogman a Roberto Saviano felt�rk�pezte �s Garrone �ltal is bemutatott (Gomorra) n�polyi maffia, a Camorra sz�nesf�mhullad�kb�l, ipari mell�kterm�kekb�l lerak�dott 14,5 km-es campaniai szem�tcs�kj�t is esz�nkbe juttathatja. A Dogmanben �br�zolt Magliana tov�bbi val�s sz�lakkal k�t�dik a maffi�hoz: Garrone ugyanis Castel Volturn�ban, helyesebben a Villaggio Coppola-negyed turistaparadicsomnak sz�nt, gengsztert�k�b�l felh�zott, szellemv�ross� fakult illeg�lis �p�tkez�si ter�let�n forgatta b�nfilmj�t – innen a h�zfoglal�ssal ki�r�tett, t�tong� panelek vagy a gy�ren ben�pes�tett terek; mellbev�g� a kontraszt a b�n gener�lta prosperit�s �s a hanyatl�s k�z�tt.

Marc Aug� „nem-helyei” villanhatnak be: a szupermodern k�rnyezet l�g�res negat�v terei imm�r f�lrees�, napsz�tta, mocsaras gyehenn�ra (Kuty�k) �s betonrengeteggel elbarik�dozott, civiliz�ci� �s vads�g metsz�spontj�ban fekv� (Dogman) kisvil�gra m�dosulnak. Miric� �s Garrone neorealizmussal �s Antonioni analitikus minimalizmus�val elegy�tett antropol�giai vizsg�l�d�sai olyan m�vekkel kapcsolhat�k �ssze, mint a Cristi Puiu rendezte, a v�ros �s a k�ltelki zugok �ress�g�t, illetve a c�lj�t vesztett f�alakot prec�zen szemrev�telez� Aurora �sszeoml�st�rt�nete vagy a szoci�lis probl�mafilm �s a noir frigy�b�l keletkezett D�gkesely� �s Srdan Golubovic A csapd�ja. Identit�srombol� t�jakat, val�s�gos em�szt�g�dr�ket �br�zol a Kuty�k �s a Dogman. Miric� �s Garrone mintha a Barb�rok M�ricz-novell�j�nak indulatait �ltetn�k modern k�rnyezetbe, de J�zsef Attila versei, a Magyar Alf�ld („…dudvaszed� nemzet vagyunk…”) �s a Holt vid�k („Csattog� fagy itt lel moh�t…”) is helyt�ll� anal�gi�k.

„N�ma az ember �s izz� v�rakoz�s”

Zseni�lis jellemtanulm�nyok sz�letnek az elidegened�sr�l: a Kuty�k �s a Dogman kegyetlens�get v�ratlanul felsz�nre hoz� (Miric� kalap�cs�t�se egyik pillanatr�l a m�sikra csattan, Garrone k�l�nb�z� pontokon bek�vetkez� fizikai atrocit�sokkal ritmiz�lja a j�t�kid�t) b�ndr�m�ib�l hi�nyoznak a val�di, szem�lyis�g�p�t� emberi kapcsolatok. Nyers barbarizmusra reduk�l�dik Marcello, a szel�d kutyafodr�sz �s az �t, valamint a k�rny�ket sakkban tart� Simone �r-szolga viszonya (Dogman); h�b�r�ri rendszert id�z Roman �s Samir, a Tulcsa k�zel�ben h�z�d� birtok oligarch�j�nak szemben�ll�sa (Kuty�k). Mindk�t vid�kre halni j�r a l�lek, errefel� ismeretlen az emp�tia, a probl�m�k k�z�s megold�sa er�politik�ba fordul, a hangoskod�s, a megf�leml�t�s �s az �k�ljog d�ntenek az �rvek helyett – azaz nem egy igazi k�z�ss�g, hanem �nmagukt�l �s t�rsaikt�l egyre t�volabb vet�d� szerencs�tlenek k�rk�pe a Kuty�k �s a Dogman, melyek k�z�l a rom�n film a historikusan �r�kl�d� elnyom�s, az olasz pedig a b�ntalmaz� kapcsolatok alleg�ri�ja. Po�tikus, t�k�letesen kompon�lt be�ll�t�sokon, pusztas�gba veszett porszemekk�nt t�nnek el a Kuty�k antih�sei, m�g a Dogman a testi inzultusok, szor�t�sok, l�kd�s�sek rendezetlen brutalit�s�ra f�kusz�l. Simone kontrollvesztett despota, folyton acsarkodik, ak�r egy rottweiler. �vegablakhoz nyomja, pofozza, fojtogatja Marcell�t, bet�ri az orr�t. Tagbaszakadt, menthetetlen pszichopata, egy kedves szava sincs senkihez, rim�nkod� �desanyj�t sem szeretetb�l karolja �t, hanem puszt�n az�rt, hogy lecsit�tsa – f�k�nt A v�gy villamosa Stanley Kowalskij�val, az Orsz�g�ton Zampan�j�val �s az Egykoron harcosok voltak Jake-j�vel rokon karakter. (A Kuty�k Samirja viszont D�br�gi-archet�pus.) Simone s�lyos kokainf�gg�, tot�lis �szt�nl�nny� vedlett, ha d�h�s, nyer�g�pet fejel sz�t. Marcello ellentmond�sos, komplexebb figura. V�zna, apr� termet�, Chaplin, Benigni m�dj�ra esetlen �s komikus figura, de hatalmas sz�v� j�t�t l�lekk�nt �rl�dik a maglianaiak bar�ts�ga �s saj�t b�nseg�di szerepe k�z�tt. Gyeng�d, de gyenge is. Drogot �rul (a porral k�nz�j�t is ell�tja, vagyis a k�b�t�szerfogyaszt�s addikt�v, beteges al�-f�l�rendelts�gi kapcsolatot takar), hogy a p�nzb�l – mivel �llatkozmetikusk�nt nem futja r� – kir�ndulhasson a kisl�ny�val, Alid�val. Az er�szak csak �jabb er�szakot sz�l a Dogmanben. Marcell�b�l hi�nyzik az er�ly. Nyugodt szavakkal nem old meg semmit, ahogy v�ront�ssal sem: Simone motorj�nak sz�tz�z�sa �rtelmetlen g�zkiereszt�s, ezen k�v�l Nicolaj Br�el realista felv�teleit el�rhetetlen, stiliz�lt v�gy�lomk�nt ellenpontozza a b�v�rkod�s vagy a kutyasz�ps�gverseny idillje.

A dobrudzsai majors�got bitorolni pr�b�l� Samir �s olasz altereg�ja ban�lis zsarnokok, akik nem is k�v�nnak v�ltoztatni helyzet�k�n: Roman �s Marcello legal�bb er�fesz�t�seket tesznek �let�k biztosabb mederbe terel�s��rt. A jobb�t� sz�nd�kot azonban hal�lra �t�li a patriarch�tus: a Dogman gy�va �s kiszolg�ltatott c�mszerepl�je (Marcello szalonja ugyanerre a n�vre hallgat) folyton Simone vadorz�i d�h�t�l retteg. Roman a Kuty�kban a felvil�gosultak optimizmus�val – a Kojot eastern-h�s�re eml�keztet�en – t�l szeretne adni nagyapja 550 hekt�ros tulajdon�n, csakhogy terv�t kereszt�lh�zz�k Samir maffiam�dszerei: a d�lyf�s k�ny�r Roman ad�sv�teli tranzakci�ban seg�dkez� ismer�s�t is elteszi l�b al�l. A Kuty�k szerint Roman csak �gy sz�llhat szembe a kiskir�llyal, ha alfah�mm�, falkavez�rr� v�lik �s fegyvert ragadva idomul a provincializmus�hoz – noha v�g�l k�pes lesz erre, ellenfele orvul lecsap r�. A Dogmanben sincs menekv�s a feudalizmus rabl�nca el�l: Marcello �nmag�b�l kivetk�zve csalja l�pre Simon�t �s hozza felsz�nre a benne szunnyad� bossz�szomjas kutyaembert, trag�di�j�hoz r�ad�sul nagyban hozz�j�rul, hogy csak v�letlen�l �li meg a puszt�n megal�zni k�v�nt bajkever�t.

Dobrudzsa �s Magliana Isten h�ta m�g�tti vid�kein a p�rkapcsolatok �s a k�zbiztons�g ill�zi�i sem l�teznek. Roman nemcsak Samirral, de l�togat�ba �rkez� bar�tn�j�vel, Ilinc�val sem tud besz�lni: a f�rfi egyr�szt macs� virtusb�l, m�sr�szt saj�t tehetetlens�g�t �rezve pr�b�lja t�voz�sra b�rni a n�t. Harmadik f�szerepl�k�nt ott �ll Hogas, a rend�r: r�kbetegen igyekszik vissza�ll�tani a k�oszba billent senkif�ldj�t a r�gi ker�kv�g�sba, de maszkulinit�s�t�l fosztott antih�sk�nt, fiatalabb t�rsa oldal�n erre m�r nem k�pes. V�g�l ugyan � ereszti a t�r�t Samirba, �m a k�zeg rohadts�g�n ez nem v�ltoztat, �s r�videsen a lelk�t is ki fogja lehelni. A rend�rs�g a Dogmanben sem v�delmez�je semminek, j� esetben csak aktatologat�, rosszabb esetben a pszichol�giai er�szak r�sze – Marcell�t azzal hitegeti egy irodista, biztons�gban lesz, amennyiben tan�skodik Simone ellen, de val�sz�n�, hogy k�s�bb a remeg� kutyafodr�szt is �tvern�k mindenf�le paragrafusra hivatkozva. A csal�di viszonyokat is t�nkreteszi a Kuty�k �s a Dogman siv�rs�ga: Roman nagyapja, Alecu b�csi val�j�ban keresztapak�nt t�nykedett, teh�t az eladni k�v�nt birtok nem a gazd�lkod�s �s a meg�lhet�s b�zisa, hanem a b�n f�szke �s a gener�ci�s k�l�nbs�gek jelk�pe, Marcello pedig az�rt nem �lhet boldog apak�nt �s az�rt v�lt el a feles�g�t�l, mert piti d�lerk�nt a fenevadak r�tusaihoz szokott a gyeng�d �lel�sek helyett. Az �rnyak c�m�, Miric� k�zrem�k�d�s�vel gy�rtott sorozatban is a csal�di dr�ma domin�l: egy k�z�poszt�lybeli fam�lia �lete bolydul fel, miut�n kider�l, a taxis apa gengszterk�nt zsebel be n�mi mell�kest.

Anti-cowboyaink visszavonhatatlan t�nnyel szembes�lnek: a Kuty�k �s a Dogman sz�k�ss�g�ben meg�llt az id� �s az �let, a m�lt �si dogm�i v�gk�pp bef�szkelt�k magukat a jelenbe, g�tolva a j�v� rem�nyeit. E tendencia a karakterekre vet�tett �llatszimbolik�ban is megfigyelhet�. Marcello egy tajt�kz� pitbullt is k�pes megszel�d�teni, fagyaszt�ba haj�tott csivav�t ment, Simone viszont az embert�rsaival is kapcarongyk�nt b�nik. Leszakadt l�bfej buggyan v�zfelsz�nre, egy l� hever a f�ld�n, b�kabrekeg�s, t�cs�kzene festik al� a nihilt a Kuty�kban. Samir a Ted Kotcheff jegyezte F�lelemben �lni kenguruvad�szat�ra hajaz� jelenetben t�rn� be Romant. Benzinnel locsol, puskat�zzel l�ngba bor�t, majd elfogyaszt egy lel�tt vadkant a prib�kjeivel – azt szeretn�, ha Roman is olyan �llatias agresszi�val reag�lna, mint �, nem besz�lve arr�l, hogy az �zekre szaggatott diszn� k�pe el�revet�ti a f�karakter hal�l�t, ahogy a ’71-es kultmozi nevezett szc�n�ja is az outbackben rongyol�d� protagonista sors�t determin�lja. A kiskir�ly embereinek f�rfiasnak hitt p�za (m�g Samir ver�leg�nyeket toboroz, addig Simone mag�nyos hulig�n) r�szeg dulakod�sba torkollik, a f�ldes�r kiv�gzi Alecu h�z�rz�j�t, a Rend�rs�g n�vre hallgat� szuk�t (a Kuty�kban az olasz filmmel ellent�tben az ebeket m�r nem lehet megmenteni), m�ghozz� Ilinc�val egy�tt, hovatov�bb a machism�j�hoz foggal-k�r�mmel ragaszkod� Samir a bar�tn�je k�zeled�s�t is gyenges�gnek tartja: a Kuty�k �s a Dogman mikrokl�m�i nem n�knek val� vid�kek.

Miric� �s Garrone v�diratainak azonban nem ezek a legijeszt�bb �ll�t�sai. B�n�s�k k�zt cinkos, aki n�ma, vagyis Samir az�rt v�lhatott csemp�szfejedelemm� a tanyavil�gban, mert hagyj�k neki �s Simone is az�rt randal�rozhat, mert senki sem l�p fel ellene. E k�t b�ndr�ma h�tt�ralakjai be�rik a focival, a t�sztazab�l�ssal, a fr�ccs�z�ssel �s a pletyk�lkod�ssal (Dogman) vagy f�sultan r�vednek a kihalt t�volba (Kuty�k). Probl�m�ikr�l csak nyavalyogni tudnak, de megoldani �ket soha nem k�pesek, mi t�bb, el is hessegetik a bajt, mint a Dogman mell�kszerepl�i (akik a fin�l�ban – v�gs� gyomrosk�nt – r� sem heder�tenek Simone hull�j�ra �s Marcello �b�gat�s�ra) �s ugyanezzel indokolhat� az ingerszeg�nys�gben veget�l� emberek borzongat�an ritka l�tsz�ma a Kuty�kban – Miric� �s Garrone a k�z�ss�g atavisztikus felboml�s�b�l �s k�z�ny�b�l sz�rmaztatj�k a figur�k poz�ci�veszt�s�t. Balladai szilajs�g� m� a Kuty�k �s a Dogman. El�bbiben Hogas a hat�rvid�k le�rhatatlan unalm�t jelk�pezve b�bel�dik a rothad� v�gtaggal, m�g Garrone a c�malak folyamatos megal�zotts�g�ra hegyezi ki a narrat�v�t. Marcello rokonszenvesen indul, de Simone a kutyaszalon melletti z�log�zlet kirabl�s�nak gyan�j�ba keveri, �s r�cs m�g� juttatja, majd a k�lv�rosiak kik�z�s�tik, hogy azt�n ne maradjon semmije �s besti�v� alacsonyodjon.

A toxikus maszkulinit�s hal�lba viv� term�szet�r�l reg�lnek a filmek, Miric� �s Garrone dolgozatai nem idealiz�lj�k a hagyom�nyos f�rfiszerepeket. Marcello nem �rik er�szakos alfah�mm� a Szalmakuty�k David Sumnerj�nek modor�ban �s a terepj�r�ban egyed�l, nagytot�lban �v�lt� Roman sem feleltethet� meg a Kojot idealiz�ltan f�rfias Bics�rdi Misij�nek – a Kuty�k �s a Dogman f�rfimelodr�m�iban sz�ls�s�ges magatart�sform�j� p�ri�k v�geznek egym�ssal.

Politikai gesztussal �r fel mindk�t film elembertelenedett vil�ga: Miric� – Gy�ri Zsolt olvasat�ban – b�rt�nk�nt t�telezi a puszt�ban roskadoz� telket, a Ceaușescu-rezsim posztkommunista hordal�kak�nt tekint r�, Garrone nemcsak a maffiafilmek ki�br�ndults�g�t visszhangozza, de tal�n Salvini rendelkez�seihez is komment�rt f�z. A Dogman r�ad�sul igaz t�rt�neten, az 1988 febru�ri, a filmben viszonylag pontosan, a k�nz�sokat mell�zve lek�pzett Er Canaro-�gy�n alapul. (Ujjlev�g�s, kasztr�ci�, szemkinyom�s, felgy�jt�s – a t�rv�nysz�ki vizsg�lat k�s�bb meg�llap�totta, hogy a tettes Pietro De Negri nark�m�morban sokkal hosszabbnak �s durv�bbnak �rezte a Simone-altereg� Giancarlo Ricci lem�sz�rl�s�t, valamint a Sz�rnyek �s szerelmek-Pinokki�-du�n k�v�l a legt�bb Garrone-film – �gymint A balzsamoz� �s az Els� szerelem rom�ncai – megt�rt�nt esem�nyeket haszn�l a f�gg�s�gi viszonyok cs�csra j�rat�s�hoz.) A Kuty�k is val�s �lm�nyekb�l, jeles�l a gyerekk�nt dobrudzsai nagymam�j�n�l �d�l� �s az ottani irracion�lis d�hkit�r�seken megh�kken� rendez� benyom�saib�l t�pl�lkozik.  

E l�tleletek a glob�lis demag�gia metafor�i: Samir �s Simone a konzervat�v, s�t, fasisztoid von�sokat mutat�, az �n�ll�an gondolkod�kat elhallgattat� – Marcello �rtatlans�g�t eltipr�, a v�ros �s a rur�lis k�zeg �sszhangj�t nem lel� Romant otthontalans�gra k�rhoztat� – politikusok reprezent�nsai. Duterte autokr�ci�j�ban, az illiber�lis demokr�ci�k l�trej�tt�ben, a munkahelyi terrorban, a csal�don bel�li er�szakban, az iskolai bullyz�sban vagy �ppen a COVID-19 bez�rts�gra k�nyszer�t� vil�gj�rv�ny�ban, amely �jabb b�neseteknek nyit utat g�zpisztolyos t�mad�st�l maszkvisel�s miatti arcvagdos�sig, ez a primit�v er�szakoss�g burj�nzik. A Kuty�k �s a Dogman kisp�ly�sai nemcsak a vel�k egyet nem �rt�ket puszt�tj�k el, hanem egyenesen k�z�pkori �llapotokat id�znek el�. Jelenleg pontosan ennek a mentalit�snak lehet�nk tan�i a rend�ri brutalit�s, a szalonk�pesnek v�lt rasszizmus, szexizmus �s homof�bia terjed�sekor vagy a sajt�szabads�g elt�rl�sekor, amelyekre – a Kuty�k odavesz�ben l�v� emberei �s a Dogman naplop�i ut�n – egyre fog�konyabb a gy�l�letkultusz pr�s�ben verg�d� lakoss�g. B�r a k�sz�t�k aligha gondolkodtak ilyen t�vlatokban, Miric� �s Garrone univerz�lis t�rt�netei j�val t�bbek hiteles karakterrajzokn�l, profetikus figyelmeztet�sek: a horror mind k�znapibb� v�lik. Mindketten v�laszthatt�k volna mott�ul Thomas Harris (V�r�s s�rk�ny, A b�r�nyok hallgatnak) 2019-es nyilatkozat�t: „Azt hiszem, soha nem �lltam el� olyasmivel, ami a k�pzeletem sz�lem�nye lett volna.”

A cikk k�zvetlen el�rhet�s�gei:
	offline: Filmvil�g foly�irat 2021/08 27-30. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15002

Cikk �rt�kel�se:

szavazat: 0 �tlag: -