Vajda Judit
Yo, imposible – venezuelai, 2019. Rendezte: Patricia
Ortega. Írta: Enmanuel Chavez. Kép: Mateo Guzmán. Zene: Álvaro Morales.
Szereplők: Lucia Bedoya (Ariel), María Elena Duque (Dolores), Belkis Avilladares
(Ana), Santiago Osuna (Carlos). Gyártó: Antorcha Films / Mandragora Films.
Forgalmazó: HBO Go. Feliratos. 97 perc.
Patricia Ortega venezuelai rendezőnő bemutatkozó
nagyjátékfilmje azokhoz a dél-amerikai alkotásokhoz sorakozik fel, amelyekben
egy fiatal nő eszmélés-/megváltástörténetét követhetjük, a szexualitáshoz, sőt
még szorosabban, a nemi szervekhez kapcsolódó fájdalmas vagy traumatikus
élménnyel összefüggésben. Ariel, a visszahúzódó varrónő a szülei által a világ
elől rejtegetett Alex (XXY) és a
hüvelyébe félelmében krumplit dugó Fausta (Fausta
éneke) rokona, aki épp túlesik szüzessége elvesztésén, és úgy érzi, valami
nincs rendben vele. Miután a nőgyógyász hüvelyszűkületet állapít meg, fájdalmas
tortúra kezdődik egy orvosi műpénisszel, ezzel párhuzamosan pedig a lány
gyanakodni kezd, hogy valami több állhat a diagnózis mögött, mivel anyja nagyon
furcsán viselkedik. További gondot jelent, hogy a varrodába, ahol Ariel
dolgozik, új kolléganő érkezik, akihez a főhősnő azonnal vonzódni kezd.
A Másik életemnek
az elejétől kezdve fontos motívuma a tükör, ami azt jelzi, valamiféle identitásproblémáról
lesz szó. De kapunk egyéb jelzéseket is: a folyton felbukkanó próbababatorzók,
a csak női alkalmazottakat foglalkoztató varróműhely, az anya masztektómiája
mind fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy az identitásprobléma a nőiséghez, a
női szexualitáshoz kapcsolódik. A legegyértelműbben persze azok a bevágások
igazítanak el, amelyekben (ahogy az utóbb kiderül) Ariel sorstársai vallanak
történetükről. A kép azonban csak fokozatosan áll össze, így nehéz spoilerezés
nélkül írni a filmről – miként az nem is sikerült sem a streamingszolgáltató
oldalán, sem az IMDb egymondatos tartalomleírásában. A fordulat leleplezésétől
viszont mindenképp érdemes megkímélni magunkat, mert a takarékosan elmesélt film
úgy a legerősebb élmény, ha a Lucía Bedoya kolumbiai színésznő által
csodálatosan megformált főhősnővel együtt döbbenünk rá az igazságra.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2021/06 61-61. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14949 |