Schreiber András
A kilencedik Friss Hús rövidfilmes fesztivál magyar versenymezőnyének több alkotása is a karanténállapotokkal foglalkozik.
Fél
év után, újra: szabad a mozi. Hogy a (kis)film mennyire szabad – gondolatban,
szóban, cselekedetben –, arról lassan egy évtizede a Friss Hús Budapest
Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon lehet meggyőződni. Ha az idei, sorban a
kilencedik mustra magyar programjának animációs alkotásait vesszük, akkor a
rövidfilm szabadságának záloga a bátor kísérletezés – formával és tartalommal
egyaránt. Ulrich Gábor Dűne című
hárompercese például rögvest a Friss Hús – és több más nemzetközi fesztivál –
kiemelkedő animált alkotása: egyetlen, statikus beállításban, fekete alapon
örvénylenek a fehér fűszálak, a szél rendezi a tájat, miközben a hangkulissza
feszültségteli, élesen is elmosódó zörejeiben egy bűntény sejlik fel. Delejező,
a valóság és a képzelet határán egyensúlyozó, lázálomszerű „atmoszférafilm” ez –
absztrakciója pedig teljesen egyedi: azzal, hogy a „történet” a rendkívül
stilizált látvány mögött, a zörejekben bontakozik ki, bátran megy szembe a
képközpontú elvárásokkal (Ulrich Gábor, a kép és hang viszonyát újraértelmező
animációs suspenséről Varga Zoltán írt nagyszerű tanulmányt a Filmvilág 2020.
decemberi számába).
A
minimalista technika és a kép-hangi összjáték másik darabja, a Dűne vidámabb ellenpontja M. Tóth Géza
12 perces gyufaanimációja, a Matches.
A rövidfilm ötletét egy 7 éves kisfiúval készített interjú adta – a film
narratíváját az ő álmai, felnőttlétről és a világról alkotott elképzelései
adják, ezeket illusztrálják a „megelevenedő” gyufaszálak. Valóság, fikció,
komoly társadalmi kérdések, gyermeki kreativitás és életfilozófia – M. Tóth filmjében
végeredményben az egyéniség és az uniformizálás kerül összetűzésbe. Szakály
Réka Anna (nyomokban a nolani Eredet-et
idéző) posztapokaliptikus tengerparti animációjában, a Reduction-ben pedig a vágyak és a valóság: két lány próbál átjutni
az élhetőbbnek vélt túlpartra, de egyiküket megkörnyékezi egy ismeretlen lény,
aki ábrándképeivel uralma alá hajtja a lányt, a valós emberi kapcsolat
romlásával együtt pedig a túlpart ígérete is darabjaira hullik. Elszigetelődés,
omladozó világ, elvágyódás és elhagyatottság – a Reduction olyan kapcsolati (zárt közösségi) témákat jár körbe,
szociálpszichológiai alapossággal, amelyek az elmúlt egy év tükrében
óhatatlanul a koronavírus-világjárvány szeparációs traumáját idézik.
Eleve:
az idei Friss Hús versenyprogramjában önálló szekciót kaptak a karanténfilmek
(ezek között szerepelt a Reduction
is). Féltucatnyi alkotás, amelyből három direkt módon a koronavírussal is
foglalkozik (Amikor a Hold a Kos jegyében
jár, Quarantine Set és a Zuniverzum), a válogatás másik fele (a Reduction mellett a D-vitamin lakoma és az Avant)
tágabb aspektusban tekint a „karantémára”. De túlzás lenne azt állítani, hogy a
karantén vagy a járvány témája maga is karanténba került volna: az olyan, más
szekcióban helyet foglaló kisfilmek, mint például a Csáki László rendezte,
Petri György azonos című, az orrfújás viszontagságait megéneklő versét vegyes
technikával illusztráló Bagatelle akarva-akaratlanul,
de COVID-félelmeinkkel is rezonálnak. Vagy ott van – immár élőszereplős
alkotást kiemelve – a „Felnövésdi” szekció ötletes, harmadik típusú
találkozások riportfilmje, a Rudolf Olivér rendezte Az
X-Kryptonit projekt, ennek (talán magányos) kamaszlány hősnője egy
tésztaszűrő segítségével teremt kapcsolatot minden idők leghíresebb
képregény-szuperhősével, hogy aztán az általa kapott recept alapján megalkossa
azt a mágikus követ, amelynek segítségével csatlakozhat példaképéhez, maga
mögött hagyva a szürke valóságot. Színtiszta eszképizmus – 2021-ben az
univerzum ilyetén felfedezésének már nem csupán a kamaszábrándokhoz van köze,
de keservesen idézik a civilizált ember azon tehetetlen vágyát is, hogy
valamiképp kitörjön az egyre szűkülő lakásvalóságból.
Ladányi
Jancsó Jakob az Amikor a Hold a Kos
jegyében jár című filmjében is kiemelt szerephez jut a világegyetem és az
én megismerése – csakhogy a spirituális fejlődést ezúttal épp a koronavírus-világjárvány
befolyásolja. Ahogy Vermes Dorka Quarantine
Set-jében is a COVID-pandémia első hulláma igazgatja a szálakat: a függő,
elvonón kezelt Bala a kórházi ágyfelszabadítás programmal nyeri vissza
„szabadságát”.
A
szorosabban véve koronavírus-témájú alkotások között Oláh Kata, Csukás Sándor,
Gryllus Dorka, Simon Kornél és Baráthy György 30 perces filmje, a Zuniverzum szól a legérthetőbben és
legátélhetőbb módon (ha nem is feltétlenül általános érvénnyel, de ez az előző
két film „réteg-főtémáját” illetően is igaz) a járvány okozta emberi
kapcsolatok átrendeződéséről. Nincs nagy történet, épp csak egy házasságtörő
pár drámáját nézhetjük végig: Alíz (Gryllus Dorka) és férje munkatársa, legjobb
barátja Máté (Simon Kornél) titkos berlini hosszú hétvégéje füstbe száll a
koronavírus-járvány első hullámával, a nő elbizonytalanodik, talán a
világegyetem üzen így nekik, s lám, a férfi későbbi vallomása már a titkos
univerzumot fenyegeti, a járvány előrehaladtával a nő egyre távolabb sodródik,
fizikai és lelki értelemben egyaránt. A szerelem megvallása egyébként is
fenyegetné a titkos, kétszemélyes univerzumot, ahol nincsenek kötöttségek,
nincs szégyenérzet, csak két meztelen ember – de a járvánnyal járó szociális
távolságtartás felgyorsítja a viszony erózióját. A Zuniverzum ellenpontja a Jövetel
(rendezte: Szabó Mátyás), amelynek esztergályos hőse, Grosák eleve magányos,
elszigetelt életet él, mígnem egy lehetséges UFÓ-jelenség ki nem billenti
megszokott, eseménytelen életéből, s talán megoldást hozhat társtalanságára is.
A megmagyarázhatatlan furcsa égi jelenség persze nem azonos a koronavírus
nagyon is kézzelfogható valóságával, mégis a Zuniverzum és a Jövetel jelenségvizsgálata
hasonló: sokszor valami szokatlannak kell történnie ahhoz, hogy kilépjünk
addigi életünkből (vagy épp fordítva: visszatérjünk oda).
Nem
mintha jóval hétköznapibb események ne zökkentenék ki az embert megszokott
életéből vagy állítanák választás elé. Schwechtje Mihály hétperces
filmnovellájában, a Ballagási cipő-ben
például egy kamaszlány értelmezi át addigi gondtalanságát, amikor a
cipővásárláshoz kért pénzért érkezik apja munkahelyére, s szemtanúja lesz az
építkezésen dolgozó családfő kegyetlen és értelmetlen – de vélhetően
mindennapos – megaláztatásának. De válaszúthoz
érkezik az idei Friss Hús egyik legjobb hagyományos narratívájú filmjének, a K.
Kovács Ákos rendezte 21 perces Branka
huszonéves hősnője is. Az 1993-ban, az akkor épp szétesőben lévő Jugoszláviában
játszódó film címszereplője ápolónői munkát kap egy határ menti állami kórház
szülészetén, ahol barátságot köt a még nála is fiatalabb, de
kiszolgáltatottságában és magányosságában hozzá hasonló, magyar nemzetiségű
Angélával, aki a háború miatt egyedül várja születendő gyerekét. Nem sokkal
azután, hogy Branka egy másik magányos anya indokolatlan és sietős
császármetszésénél segédkezik és rájön, hogy az osztályon eladják az olyan
újszülötteket, akiknek az apja a fronton harcol, Angélát is műtétre jegyzik
elő. A Branka kiváló arány- és
tempóérzékkel, megrázó módon emlékezik meg arról a több ezer újszülöttről,
akiket 1960 és 1992 között különböző jugoszláv kórházakból adtak el, s akik
máig keresik valódi szüleiket.
Fontos
és izgalmas témákban tehát nem volt hiány az idei Friss Hús fesztiválon – amely
nem csupán az egyetlen magyar rövidfilmes fesztivál, de idén az első igazi,
szabadabban látogatható hazai mustra is, s amelynek karanténfilmjei azt is
jelzik: a magyar kisfilmesek gyorsan és pontosan reagálnak az életünket
meghatározó, mindennapjainkat átíró és átértelmező eseményekre. Visszakanyarodva
az animációs filmekhez, a karantén-szekció cselekménytelensége ellenére is
izgalmas darabja Mostoha Marcell Avant
című képzőművészeti dolgozata, amelyben a térbeli alakzatok megújuló energiák
mentén folyamatosan kibillennek a nyugalmi állapotból, majd visszatérnek oda. A
határátlépések és az egyensúlyi állapot vágyának kettőssége – a világ ismerős
megújulása. Az Avant az idei Friss
Hús szpotfilmje is lehetne: történjen bármi, időről időre visszanyerjük
részleges szabadságunkat.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2021/06 44-46. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14942 |
