rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Streamline mozi

Margaret Atwood: A szavak ereje

Pethő Réka

Margaret Atwood: A Word after a Word after a Word is Power – kanadai, 2019. Rendezte és írta: Nancy Lang és Peter Raymont. Kép: John Westheuser. Zene: Todor Kobakov. Szereplők: Margaret Atwood, Charles Pachter, Harold Atwood. Gyártó: White Pine Pictures. Forgalmazó: HBO. Feliratos. 52 perc.

 

Margaret Atwood hazánkban pár évvel ezelőtt lett igazán ismert, amikor elkészült A szolgálólány meséje kiváló sorozat-adaptációja. A megkésett népszerűségben annak is szerepe van, hogy hatalmas életművéből kevés mű érthető el magyarul – szerencsére a Jelenkor Kiadó elkezdte pótolni ezt a hiányosságot –, noha a huszadik század egyik legjelentősebb alkotójáról van szó. Életútját, gondolkodását, mindazokat a kérdéseket és problémákat, melyeket fontosnak tart, teljességében mutatja be a Margaret Atwood: A szavak ereje című dokumentumfilm, amely most már itthon is elérhető.

A pörgős iramú portréfilm izgalmasan tárja elénk az írónő személyiségét, és túlmutat az alkotásain: bemutatja, hogy merészen áll aktivisták élén, elkötelezett környezetvédő, lelkes madármegfigyelő és mindeközben derűs és kiváló humorú alkotó. Rengeteg archív anyag állt a készítők (Nancy Lang, Peter Raymont) rendelkezésére, felvételek korábbi interjúkról, fotók, videós anyagok az aktivista tevékenységéről. Ennek köszönhetően élénk és színes képet kapunk az írónőről, aki egy rovartudós lányaként a természetben nőtt fel, gyerekkorában képregényeket rajzolt, az első regényét hét évesen írta, és úgy végezte el a Harvard irodalom szakát (publikált költőként), hogy a könyvtár modern költészeti köteteit tartalmazó részlegére csak férfiak léphettek be.

A szavak ereje kiválóan érzékelteti, ahogy Atwood teljes mértékben leveti magáról a címkéket: nem feminista, csak női nézőpontból mutatta be a társadalmi jelenségeket, amelyek körülveszik, nem aktivista, csak, mint mondja, nincs munkája, ezért nem veszélyezteti a megélhetését és bátran felszólalhat ügyekért, amelyek a demokrácia védelmét szolgálják. Szókimondó és őszinte, frappánsan riposztol bármilyen kérdésre a nyilvánosság előtt is, miközben végtelen öniróniával reflektál saját világhírére. Lang és Raymont dokumentumfilmje remekül festi meg a huszadik század második felének társadalmi problémáit, miközben élvezetes és szórakoztató portréja a zseniális írónőnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/05 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14919

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 0 átlag: -