Huber Zoltán
A Szigorúan piszkos ügyek társírója rendezőként is jegyzett csavaros akcióthrillerében az eredetiség kérdéseivel játszik el.
A tökéletes hamisítványon
dolgozó bűnbandák eszményi tükörképei az őket vászonra álmodó filmeseknek,
minimum két nyilvánvaló okból. A nagy akcióra összeálló stábban a különböző
speciális képességekkel bíró egyéniségek kizárólag tökéletes csapatmunkával
érhetnek célba, a hamisítás pedig ugyanolyan illúziókeltés, mint a mozi. A
hongkongi Egy megfoghatatlan hamisító pénznyomdász csapatának élén ráadásul
a zseniális művész és az egészet összefogó jéghideg menedzser kénytelen együttműködni. A Festő becenevet viselő titokzatos
vezért a rendőrség úgy próbálja becserkészni, hogy idealista társát
szorongatják meg.
A rafinált
flashback-szerkezetben elmesélt történet fordulatos és látványos akcióthrillerként
sem érdemtelen, igazi különlegessége mégis az, ahogyan a hamisítvány és az
eredeti komplex viszonyrendszerével játszadozik. Már maga az előttünk kibomló
sztori is kétes hitelességű, hiszen egy vallomást követünk, a megmutatott történések
így egy szubjektív emlékfolyam önkényesen kiemelt darabjai (lásd Közönséges bűnözők). A kihallgató
rendőrök a nézőhöz hasonló helyzetben vannak és ironikus módon ezt többször
szóvá is teszik. A narrátor főhőst a lényegtelen részek átugrására kérik, vagy
épp reklamálnak, hogy még mindig nem bukkant fel a valódi főszereplő. A Festő
végül valóban belép a képbe és találkozik a mesélővel, aki ekkoriban még a
saját képein dolgozik. A fiatal Lee Mant a művészi kibontakozás motiválja, ám a
festményei egyszerűen nem elég eredetiek az áttöréshez. Középszerű művész, aki képtelen
valami egyedit alkotni, a régi mestereket viszont mindenki másnál jobban képes
imitálni. A Festő meg is találja a visszautasíthatatlan ajánlattal: ha nem
kerülhet a legnagyobb művészek közé, legyen a világ első számú hamisítója. Hiszen
az eredeti újraalkotása is művészet, sőt, valójában komolyabb kihívás, mint
teljesen újat alkotni: a tehetség korántsem egyenlő a látnoki újítással, mindez csak a művészet egy erősen
leszűkítő értelmezése.
Mintha csak egy dörzsölt
producer győzködné az önmagában kétkedő rendezőt arról, a lila ködös művészet
helyett a sikeres recepteket újrázó zsánerfilmekben érdemes kiteljesedni. A
korábbi ikonikus szerepeit elegánsan megidéző Chow Yun-fat Festője mefisztói
alkut kínál a civilben egyébként énekes-szupersztár Aaron Kwok önbizalomhiányos
művészének. Az újfajta százdolláros tökéletes másolatának elkészítése ugyanis
valóban kreatív feladat, művészileg és technikailag egyaránt. A két figura azonban
alapvetően mást gondol a munka tulajdonképpeni céljáról és az odáig vezető
útról, ami egyre súlyosabb érdekellentétekhez vezet. Ráadásul a titkos akció
nem egy mezei forgatás, ahol „kreatív nézetkülönbségek” miatt menet közben simán
le lehet cserélni a rendezőt.
Az Egy megfoghatatlan
hamisító menetrendszerűen szállítja a hongkongi akciófilmek aranykorát
idéző hősies vérfürdőket. Árulások, melodramatikus kanyarok, a lassított fegyverbaletteket
pedig rendre meghökkentő fordulatok követik. A film nemcsak a sztori hitelességével
és a szereplők identitásával játszadozik, de folyamatosan felülírja az eredeti
és hamisítvány, a valóság és az illúzió korántsem egyértelmű kapcsolatát.
Ennyiben a történet egyszerre nézhető a kommerciális filmkészítés izgalmas alkotói
látleleteként, illetve a korábbi önképét elveszítő, útját kereső Hongkong sajátos
allegóriájaként is.
A filmet íróként és
rendezőként is jegyző Felix Chong persze mindezektől függetlenül is erősen érintett
az eredeti és a másolat komplex kérdéskörében. Az ezredforduló óta aktív és nem
mellesleg számos különféle műfajban termékeny alkotó legnagyobb sikere ugyanis
a társíróként jegyzett Szigorúan piszkos ügyek. Az okos szerepcserés thriller
hatalmas nemzetközi sikert aratott és végül A tégla címen Martin
Scorsese vezényletével Hollywood is bedarálta. Az Oscar-gálán pedig az a
William Monahan vehette át a legjobb forgatókönyvnek járó szobrocskát, aki a
zseniális eredeti alapján korántsem kiemelkedő replikát készített. Az Egy
megfoghatatlan hamisító szereplőin keresztül Chong arról filozofál, vajon
helyettesíthető-e bármiféle másolattal az eredeti, legyen az művészi ambíció,
identitás vagy emberi érzelem. A film garantáltan meglepő, erősen kiábrándult
zárlata semmi kétséget nem hagy afelől, mi a szerző véleménye a kérdésről.
EGY MEGFOGHATATLAN HAMISÍTÓ (Mo seung) – hongkongi, 2018. Rendezte és írta:
Felix Chong. Kép: Jason Kwan. Zene: Day Tai-wai. Szereplők: Aaron Kwok (Lee
Man), Chow Yun-fat (Festő), Zhang Jing-chu (Yuen Man), Joyce Feng (Ng),
Catherine Chau (Ho). Gyártó: Pop Movies / Bona Film Group / Emperor Motion
Picture. Forgalmazó: AMC TV. Szinkronizált. 125 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2021/05 25-26. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14897 |
