rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Streamline mozi

Lélekvihar

Benke Attila

Dveselu putenis – lett, 2019. Rendezte: Dzintars Dreibergs. Írta: Aleksandrs Grīns regénye alapján Boris Frumin. Kép: Valdis Celmiņą. Zene: Lolita Ritmans. Szereplők: Oto Brantevics Vanags), Mārtiņą Vilsons (Apa), Raimonds Celms (Edgars), Ieva Florence (Mirdza), Jekabs Reinis (Mikelsons), Gatis Gāga (Konrads). Gyártó: Kultfilma. Forgalmazó: HBO. Szinkronizált. 123 perc.

 

A Valahol Európában vagy a Jöjj és lásd! gyerekek és kamaszok szemszögéből mutatták be a háború poklát. Ezek párdarabja Dzintars Dreibergs első világháborús drámája, a Lélekvihar, amelyben a 16 éves Artūrs felnőtté válásának története fonódik össze az uralkodókért és eszmékért folytatott értelmetlen vérontással. A vidéki idillben élő főhőstől sorra veszi el szeretteit a háború, majd a keleti front borzalmaival szembesülve csatlakozik a bolsevikokhoz, akikből gyorsan kiábrándul a kibontakozó szovjet típusú diktatúra kegyetlenségeit megtapasztalva. A Lettország függetlenségéért vívott, elkeseredett csatákban sem a dicsőséget látja, hanem azt, hogy még nála is fiatalabbak veszítik életüket az állásokon.

A Lélekvihar Aleksandrs Grīns regénye alapján készült, és nem mentes az adaptációk tipikus hibáitól: a sűrítés jó néhány elnagyolt jelenetet és jellemrajzot eredményezett. A főhős túl későn, a cselekmény utolsó harmadában kap igazi karaktert, ami nemcsak zsenge korából, hanem a forgatókönyv hiányosságaiból és a nem túl erős színészi játékból is következik (Oto Brantevicsnek ez az első filmszerepe). Ám a rendezés összességében magas színvonalú, a csatajelenetek egyszerre látványosak, kegyetlenek és elgondolkodtatók. Egy-két hazafias beállítást leszámítva (lásd az utolsó nagytotált a lett függetlenséget ünneplő tömeggel és a nemzeti zászlóval) Dreibergs mindvégig kitartott a háborúellenes üzenet mellett. Még az említett gyerekkatonás jelenetnél is szívszorítóbb Artūrs „vérkeresztsége”: a főhős a lövészárok őrületében először néz szembe az ellenséggel egy hozzá hasonló fiú képében, akivel akár barátok is lehetnének, de a háború embertelen törvénye azt diktálja, hogy valamelyiküknek meg kell halnia. Ha a Lélekvihar nem is válhat olyan klasszikussá, mint a Jöjj és lásd!, de mindenképp a legerősebb háborúellenes filmek egyike.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/02 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14805

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 0 átlag: -