Huber Zoltán
The Owners – amerikai, 2020. Rendezte: Julius Berg. Írta: Hermann és Yves H. képregényéből Geoff Cox és Mathieu Gompel. Kép: David Ungaro. Zene: Paul Frazer, Vincent Welch. Szereplők: Maisie Williams (Mary), Sylvester McCoy (Dr. Huggins), Rita Tushingham (Mrs. Huggins), Jake Currab (Gaz), Ian Kenny (Nathan). Gyártó: Wild Bunch / WZ Films / Logical Pictures. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 92 perc.
Néhány fiatal a környékbeli házakat fosztogatja. Az újabb balhé könnyű zsákmánynak ígérkezik, a kiszemelt áldozatról az a pletyka járja, komoly pénzeket rejteget az otthonában. A magabiztos csapat betör a házba, de hamar fordul a kocka. Nem a rettenetes sötétség borul rájuk, ez ugyanis nem a Vaksötét, bár a klasszikus betörős alaphelyzet kifordításán túl a ránk váró fordulatok is erősen emlékeztetnek az elmúlt évtized egyik legjobb home invasion thrillerére. Igaz, a sztori ezúttal egy francia képregényből íródott, az alkotók mégsem tudtak sok újat hozzátenni a formulához, a megvalósítás pedig fényévekre marad az emlékezetes sötétben tapogatózástól. A brit munkásosztály mackónadrágos-fukszos bája csak ideig-óráig varázsolja érdekessé a betörőket, a vak veterán helyett színre lépő kedves nyugdíjas házaspárral a szimbolikus csapda kissé más felhangokat kap.
Az idei kínálatban a brit Z-generáció tagjai ráadásul nem most keverednek először az idősebb korosztály karmai közé. A fiatalos hevületű Get Duked! a rural horrorok nyomvonalán haladva nagyjából pontosan ide tereli hőseit. Mindkét esetben a társadalom becsületben megőszült tagjai terrorizálnak, mintha csak az „OK boomer” horrorisztikus illusztrációit látnánk. Az öreg orvos és a szenilis régi feleség régi értékei gyilkos hatással vannak a fiatalokra, a film cinikus zárlata pedig ennél is markánsabban fogalmaz. Bármennyire is tetszetős azonban műfaji tendenciaként, a film önmagában nem képes sokáig fenntartani az érdeklődést. A feszültség hamar szertefoszlik, az egyetlen látnivaló pedig Maisie Williams lesz, aki szőkített trampliként próbálja feledtetni Arya Starkot. A home invasion persze nehéz terep manapság, a Vaksötét után a Mi és a Paraziták is alaposan megcsavarta a képletet, markánsan jelezve a kollektív közérzetünket. A léc jó magasan van, így könnyű alatta maradni.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2020/11 60-60. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14726 |
