Kránicz Bence
Western és fantasy ritkán keverednek a filmvásznon. A vadnyugaton horrorszörnyekkel (Csontok és skalpok) vagy science fictionbe illő találmányokkal (Vadiúj vadnyugat) is előbb találkozni, mint varázslattal, noha ezek felbukkanása sem gyakori. A helyzet érdemben az eklektikus posztmodernben sem változott, hiába jutottak bőven westernmotívumok a fantasztikus filmekbe, a Csillagok háborújától a John Carterig. Abban az esetben, ha a western maradt az alapzsáner, a fantasy elsősorban spirituális tartalomként, a vadnyugati hősök vízióiként (A vakond, A fehér bölény) vagy jelenésszerű fegyverforgatók homályos figuráin (Fennsíkok csavargója, Fakó lovas) keresztül szivárgott be a kalandtörténetekbe. Könyvekben és képregényekben ennél lényegesen többször keresztezték e két műfajt. Például az olasz fumettiben: a Suttogó Szélben az indián mágia, a Zagorban a Conan Doyle-féle „elveszett világ” koncepciója áll a westernmiliőben megtapasztalható csodák hátterében.
A kilencvenes években indult Suttogó Szél elsősorban Cooper Bőrharisnya-regényeire épít, azokból kölcsönzi az indiánok által befogadott, egyszerre két világban is otthonosan mozgó főhős karakterét. Sőt, ennél konkrétabban is támaszkodik Nathaniel Bumppóra, a címszereplő ugyanis megszólalásig hasonlít Daniel Day-Lewisra Az utolsó mohikánból – hasonló modellválasztás nem ritka az olasz képregényekben, az itthon is megjelenő Dampyrnak Ralph Fiennes kölcsönözte a fizimiskáját. Bőrharisnyával ellentétben Suttogó Szél felnőttként került a sziúk táborába, miután egy spekuláns ingatlanbefektető merényletében súlyosan megsérült. A képregény fontos szereplői tehát a belháborúkat és a fehér telepesek elleni védharcokat egyszerre vívó indián törzsek, amelyek közeli kapcsolatot ápolnak a szellemekkel, így mentora a megmentett amerikai katonából is táltost nevel. Ugyanakkor kulcsszerep jut a terjeszkedő és modernizálódó „fehér Amerika” képviselőinek is, első helyen az Edgar Allen Poe-ra hasonlító, ezért Poe-nak nevezett újságíróval, a főhős szövetségesével. Mind az indiánok, mind a városlakók között találkozunk tisztességes és becstelen figurákkal is. Már az első magyar nyelvű kötetből kirajzolódik, hogy Gianfranco Manfredi író ebből a szempontból kerüli a kliséket, pontosabban a revizionista western eredményeit is beépíti klasszikus vonalvezetésű történeteibe. Rajzolótársai mindkét epizódban emlékezetes, markáns mellékalakokat teremtenek, a fekete-fehér képek pedig komorságot, a kérlelhetetlen változás melankóliáját csempészik a képregénybe.
Egészen más típusú westernhős a második magyar nyelvű kötetében színre lépő Zagor (az elsőről lásd: Filmvilág 2020/01). Hátterét és a történetek idejét tekintve valóban vadnyugati figura, de szinte minden más kaland-, sőt fantasztikus műfajban otthon érzi magát. A Menekülés az ősvilágból elsősorban a Tarzan-féle dzsungeltörténetek adósa: Zagor a brazíliai őserdőben nyomoz árulóvá vált régi barátja, Green professzor után, és egy indiánok lakta, elszigetelt fennsíkon köt ki. A helyzetet bonyolítja, hogy a hegytetőn nemcsak kannibál őslakosok, hanem dinoszauruszok is élnek, az érintetlen Tepuín ugyanis valóban megállt az idő. Arthur Conan Doyle műve, Az elveszett világ óta gyakori sémája ez minden kalandponyvának. Maga Tarzan, a dzsungel ura is több ízben vetődött el antik birodalmak helyőrségeibe vagy rég kihaltnak hitt népek kolóniáira (mi több, neki is akadt dolga dinoszauruszokkal). E történetek egységbe forrasztják, amit a történelem alakulása igazságtalanul elválasztott egymástól, közös nevezőre hozva a mítoszt a reális múlttal. Kár, hogy a színes miliőt és néhány remek kalandjelenetet leszámítva a második Zagor-könyv meglehetősen unalmas, közhelyes felmondása a dzsungelleckének. Ebben a fő bűnös elsősorban az ezúttal igencsak szürkén és egyoldalúan ábrázolt főhős.
Gianfranco Manfredi és mások: Suttogó Szél 1. – Karmok. Fekete-fehér, puhafedeles, 192 oldal. Kiadó: GooBo.
Mauro Boselli – Michele Rubini: Zagor 2. – Menekülés az ősvilágból. Fekete-fehér, puhafedeles, 232 oldal. Kiadó: Anagram.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2020/11 64-64. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14709 |
