Varga Zoltán
A Magyar népmesék-rajzfilmsorozat milliók tekintetét vonzza a világhálón.
Kilenc évvel ezelőtt a Magyar népmesék-rajzfilmsorozat a jubileumi 100. résszel ugyan befejeződött, de az eltelt évek fejleményei bebizonyították, hogy nem A rest legény című epizód volt az utolsó szó a sorozat krónikájában. A világhálónak köszönhetően úgyszólván új életre kelt a rajzfilmszéria: nem csupán mesei szófordulat, ha azt mondjuk, hogy miriádnyi hívet toborzott magának az Óperenciás tengeren innen és túl egyaránt. A Magyar népmesék internetes megtekintésének száma a közelmúltban átlépte a bűvös 100 milliós határt (e sorok írásakor több mint 107 milliós nézettség könyvelhető el). Ez nagyobb részben a Kecskemétfilm magyar nyelvű csatornáján hozzáférhetővé tett műsoranyag nézettségét jelenti: mintegy 90 millióan ezen a felületen láthattak Népmesék-epizódokat. A 2017-ben indított angol nyelvű csatorna, a Hungarian Folk Tales révén pedig több mint 17 millióan nézhették meg a rajzfilmeket, amelyek angol kísérőszövege Ralph Berkin előadásában hallható. A külföldi nézők területi eloszlása jóformán a glóbusz egészét lefedi: az európai országokon túl különösen Ázsiából kerestek rá a Magyar népmesékre, de az amerikai kontinens, Afrika vagy a Közel-Kelet lakói közül is sokan kíváncsiak a sorozatra. A felhasználók rendre arról számolnak be, hogy az egyik epizódot „falják” a másik után: afféle Magyar népmesék-függőséget okoz a rajzfilmek megtekintése. A manapság divatos binge-watching tevékenységét (a sorozatok végignézését egy ültében) a hozzászólók tapasztalatai szerint nem csupán a feszültségépítő (élőszereplős) szériák motiválhatják, de olyan animációs alkotások is, amelyeknek az epizódjai nem kapcsolódnak ugyan egymáshoz ok-okozatilag, mégis összefüggenek: hasonló világnézetük és stiláris megoldásaik egyaránt vonzzák a szívet és a szemet.
S hogy a Magyar népmesékben milyen világábrázolás
figyelhető meg, azt felettébb szívesen próbálják a külföldi nézők is megérteni,
megmagyarázni. E hol megmosolyogtató, hol elgondolkodtató felvetésekben számos
átfedés található, függetlenül a véleményíró származási helyétől. Többen is a
mesei képzelet irracionalitásának mutatnak egyfajta görbe tükröt, amikor
például azt fejtegetik: Hogyan élj túl egy magyar népmesét? Válaszok: (1)
Legyél szőke!; (2) Legyél a legfiatalabb!; (3) Vegyél feleségül egy hercegnőt
vagy egy királylányt!; (4) Vegyél feleségül egy szegény parasztlányt, aki meg tud
menteni a boszorkánytól! Hasonlóképpen szellemes felismerés, hogy – a népmesék
tanúsága szerint legalábbis – ha bemész egy magyar erdőbe, akkor állattá varázsolt
emberrel, tündérrel vagy ördöggel fogsz találkozni, akiknek mindegyike mágikus
hatalommal bír és tud beszélni. Mások azon csodálkoznak el, hogy a hét- és
tizenkétfejű sárkányok vajon honnan szerezték szép pulóvereiket? (Egy frappáns
válasz szerint a pulóverek annak köszönhetők, hogy Magyarország bővelkedik remek
nagymamákban…) Komolyabb hangvételű megjegyzésekből sincs hiány, az egyik
aforizmatikus vélemény nem is mondhatná pontosabban, hogy a népmesék lényegében
egy ország kultúrájának, társadalmi-erkölcsi normáinak a megismerését teszik
lehetővé. A külföldi látogatók között legnépszerűbbnek számító, közel másfél
milliós nézettséggel kitüntetett A
szorgalmas és a rest leány című epizód például élesen szembeállítja a
jószívűséget az önzéssel, az alázatosságot a gőggel – s míg előbbiek elnyerik
méltó jutalmukat, addig utóbbiak megkapják méltó büntetésüket.
Visszatérő gondolat a hozzászólásokban,
hogy hallucinogén anyagok fogyasztását feltételezik a mesék (akár az eredeti
történetek, akár az animációk) keletkezésének hátterében – részben a történetek
irracionalitása, részben a vizuális kidolgozás íratja ezt a nézőkkel. Az
élesebb szeműek rá is mutatnak hasonlóságokra a pszichedelikus animáció emblematikus
művét jelentő Sárga tengeralattjáró
és néhány Népmesék-epizód között:
például A csillagász, a lopó, a vadász
meg a szabó címszereplőit a Beatles-fiúkhoz hasonlítják, a Tancika Marcika kisördögét a
gonoszkákhoz. Mégsem ez a legszorosabb kapcsolat a Magyar népmesék és a pszichedelikus(nak mondott) animáció között: a
széria egyik főrendezője, Jankovics Marcell egészestés rajzfilmjei, a János vitéz és a Fehérlófia látványvilágának hallucinációs jellegzetességeit újabban
ugyancsak előszeretettel méltatják, kivált az internet fiatal felhasználói.
A Mikulás Ferenc által
útjára bocsájtott Magyar népmesék
eddig is rengeteget tett a magyar kulturális örökség minél szélesebb körű
megismertetéséért, gyarapodó internetes sikerszériája is arról árulkodik, hogy
vonzerejét töretlenül őrzi a kecskeméti rajzfilmsorozat. Aki nem hiszi,
kattintson utána!
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2020/10 44-44. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14677 |
