Sorozatgyilkosok, gyerekmolesztálók és ravasz csalók igaz történetei – az HBO „true crime”-ban is nyerő.
Néhány éve már, hogy virágzanak a híres bűntényeket részleteiben bemutató „true crime” dokumentumfilmek és -sorozatok, és ebből a hullámból az HBO is alaposan kivette a részét. De miért szeretjük egyáltalán a bűneseteket bemutató „true crime” doksikat?
A médiából 0-24-ben ömlenek ránk a bűnesetek, elég bekapcsolnunk egy híradót ahhoz, hogy a képernyőnk megteljen közlekedési balesetekről, rablásokról és gyilkosságokról szóló riportokkal, egy-egy igazán erőszakos eset pedig akár napokra, hetekre vagy hónapokra lázban tudja tartani a közvéleményt. Ezek után logikusnak tűnhetne, hogy amikor filmet vagy sorozatot választunk, messzire elkerüljük a valódi bűneseteket feldolgozó dokumentum-alkotásokat, de ennek pont a fordítottja igaz: nagy kanállal szeretjük zabálni őket. Hogy mi ennek az oka, azt számos médiaszakember, és pszichológus próbálja az utóbbi években megfejteni. Egyrészt nyilván számolnunk kell azzal, hogy a feldolgozott ügyek iránt a média korábban már felkeltette az érdeklődésünket, és szeretnénk kicsit jobban elmélyedni bennük, és megismerni a részleteket. Másrészt, ahogy egy jó krimi, egy jó „true crime” is egekbe tudja lökni az adrenalinszintünket, és ahogy egy krimi esetében, itt is szeretjük a nyomozókkal/filmesekkel együtt kirakni a kirakós darabjait. Szeretünk úgy félni, hogy számunkra nincs igazi tétje, és úgy a közelébe kerülni sokszor halálos bűneseteknek, hogy annak nem mi magunk vagyunk az áldozatai/kárvallottjai. Sokan azt érzik, hogy ha sok ilyen esetet ismernek, az őket is felkészítheti arra, ha az életben hasonló helyzettel találkoznak. Ráadásul a gonosz és a bűn mindig is vonzó volt az emberek számára: egyszerre félünk tőle, miközben izgatja a fantáziánkat. Az HBO-n a „true crime” dokumentumfilmek és sorozatok legkiválóbb darabjaiból válogathatunk.
Eltűnök a sötétben (2020)
Idén nyáron vallotta magát bűnösnek Joseph James DeAngelo tizenhárom gyilkosság és több mint ötven nemi erőszak vádjában. A Golden State-i gyilkos néven is ismert sorozatgyilkost két éve fogták el a DNS-e alapján, de ahhoz, hogy az ügyéről (DeAngelo a hetvenes- és nyolcvanas években volt aktív) az idők során ne feledkezzen meg a rendőrség kellett Michelle McNamara elhivatottsága is, aki a blogján tárta fel és tartotta életben a rejtélyt, és aki könyvet akart írni róla, de váratlan halála miatt már nem tudta befejezni azt, és ez a feladat férjére, a színész/komikus Patton Oswaltra hárult. McNamara könyve szolgált az HBO dokumentumfilmje alapjául. A hatrészes széria azonban nemcsak a gyilkosságról szól, hanem legalább annyira egy karakterdráma is magáról McNamaráról, aki fokozatosan vált a megszállottjává az ügynek, és bizonyos szempontból ő maga lett a Golden State-i gyilkos utolsó áldozata.
Az elátkozott: Robert Durst halálos élete (2015)
Ha az HBO true crime sorozatairól van szó, a koronázatlan királynak egyértelműen Az elátkozott: Robert Durst halálos élete számít, a sorozat, amit a legtöbben csak eredeti címén Jinxnek ismerünk. Durst egy különc milliárdos, akinek regényes életéhez több gyilkosság is kapcsolódott, melyek mindegyikénél gyanúba keveredett, de a csodás és már-már hihetetlen fordulatoknak és persze méregdrága ügyvédeknek köszönhetően valahogy mindig megúszta a felelősségre vonást. A film nagy erénye, hogy maga Durst is leült, hogy interjút adjon hozzá, de a rendezője aztán tényleg minden érintettet végiglátogatott, aki csak egy kicsit is kötődött valamelyik ügyhöz. A hatrészes minisorozat dramaturgiája a legjobb krimikét is felülmúlja, a meglepetések garantáltak, és ha azt mondjuk róla, hogy addiktív, akkor nagyon finoman fogalmaztunk.
McMilliók (2020)
A legtöbb „true crime” doksi gyilkosok és sorozatgyilkosok tetteit dolgozza fel, így már-már üdítően hat, amikor feltűnik a műfajban egy-egy agyafúrt csaló története is. A McMilliókban ráadásul nem egyetlen csalót ismerhetünk meg, hanem egy nagyobb csapatnyit, akik közösen, jól összedolgozva elérték, hogy több mint egy évtizeden át nyúlják le a McDonald’s nyereményjátékait, és gyakorlatilag az összes nagyobb értékű nyeremény valahogy hozzájuk vándoroljon. Az FBI egy nagyon trükkös és hosszadalmas nyomozással kezdte el kibogozni a szálakat, melyek egy olasz maffiózóig, valamint a nyereményjátékot szervező PR-cég biztonsági főnökéig vezettek, de a csalás lényege pont az volt, hogy rengeteg emberrel működtek együtt azért, hogy a dolog éveken át sikeres legyen, és a filmesek nem sajnálják az energiát, hogy szinte mindegyiküket bemutassák. Ráadásul ebben a doksiban találjuk minden idők egyik legszórakoztatóbb, legextrovertáltabb FBI-ügynökét, akiért már önmagában megéri megnézni a McMilliókat.
Anya gyilkos kincse (2017)
Deedee és Gypsy Blanchard története hazánkban elsősorban A tett című Patricia Arquette főszereplésével készült sorozat (ami szintén az HBO-n ment) által vált ismertté, pedig valamivel korábban jött ki az esetről készült dokumentumfilm, az Anya gyilkos kincse, ami egyszerre mutat be egy elsőre érthetetlennek tűnő családon belüli gyilkosságot, és egy hosszú éveken át tartó rafinált csalást, ami olyan elképesztő, hogy ilyet kitalálni se lehetne. Az egyedülálló anya, Deedee a fél világnak azt hazudta, hogy lánya, Gypsy súlyos betegségek tömkelegével született, és ezt olyan sikeresen tette éveken át, hogy ők ketten megéltek az őket sajnálók támogatásaiból, és még egy vadonatúj családi házat is kaptak ajándékba a fejük fölé. Gypsy azonban egészséges volt, és ahogy nőtt, egyre kevésbé bírta tovább a színjátékot, és ez vezetett az anyjával való kegyetlen leszámoláshoz. A film kettejük bizarr szeretem-gyűlölöm viszonyát, és ennek következményeit mutatja be hatásosan.
A feltaláló: Vérszomj a Szilícium-völgyben (2019)
A dotkom lufi óta tudjuk, hogy a Szilícium-völgyben nem minden arany, ami fénylik, és ennek egyik legékesebb példája Elizabeth Holmes története, aki pusztán a meggyőző személyiségével, sok-sok PR-ral és egy elsőre ígéretesnek tűnő találmánnyal elérte, hogy befektetők sokasága bízza rá a pénzét. A magát női Steve Jobsnak eladni próbáló Holmes egy piszok nagy kamugép volt, aki akkorát hazudott, hogy a cége értékét a csúcspontot kilencmilliárd dollárra becsülték, pedig egy fabatkát sem ért. Papíron a vérvételt akarta forradalmasítani, és elérni, hogy egy ujjba szúrás után egy piciny fiolányi vér elég legyen ahhoz, hogy egy gép aztán minden létező adatot kinyerjen belőle. Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? Nem is volt az. A film Holmes tündöklésének és bukásának története, amit mindenképp érdemes megnézni még azelőtt, hogy moziba kerülne a Jennifer Lawrence főszereplésével készülő nagyjátékfilmes változat.
Slenderman: Az internet réme életre kel (2016)
Hogyan lesz egy korábban csupán internetes oldalakon terjedő fiktív rémségből egy valódi késelés felbujtója? Ezt meséli el az HBO dokumentumfilmje, ami alaposan, a nyúlánk és rémisztő figura megteremtésétől kezdve a Creepyshake oldalon való befutásán és a róla készült rajongói YouTube videókon át egészen a 2014 májusában bekövetkező borzalmas késelésig és annak következményeiig meséli el a sztorit. Utóbbi esetben két tinilány egy közös barátnőjüket késelte meg az erdőben, „feláldozva” őt Slendermannek, csakhogy pechjükre a lány túlélte a támadást, az elkövetők pedig gyorsan rács mögé kerültek. A közvélemény megijedt attól, hogy az internet egy fiktív rémsége hogyan törhet ki az online szórakoztatás keretei közül, és válhat valódi fenyegetéssé. A doksi mérföldekkel jobb és izgalmasabb, mint a később készült hollywoodi horror változat.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2020/08 52-54. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14615 |
