rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Magyar Műhely

Beszélgetés Dombrovszky Lindával

Tékozló fiúk és lányok

Schubert Gusztáv

A Pilátus alapkérdése: tudjuk-e a másik embert jól szeretni.

 

2013-ban végzett a SZFE-n, kisjátékfilmjei, tévéfilmjei visszatérő témákra épülnek: anyai szeretet, apák és tékozló fiúk, öregség. Jól érzékelem, hogy elsősorban a családi kör belső drámái izgatják?

Ezek valóban mind visszatérő motívumok a filmjeimben. Persze nem tudatosan, de szép lassan, évről-évre, filmről-filmre összeáll a kép, mit keres az ember. Ahogy Pilinszky mondta, „minden igazi mű a tékozló fiú történetének megismétlése” – valahogy ezt érzem én is: azok a történetek érdekelnek, melyekben a három szereplő (apa, nagyobbik fiú és a tékozló fiú) szimbolikus figurájának problémái, motivációi muzsikálnak. Legyen az testvéri viszony, anya-lánya kapcsolat, a családjához visszatérő hűtlen férfi, vagy éppen egy öregember, aki halála előtt a megváltó csodára vár.

 

Szabó Magda megfilmesítetlen remekművei közül miért épp a Pilátust választotta?

Számomra a Pilátus alapkérdése az, hogy tudjuk-e a másik embert jól szeretni: úgy, ahogyan az a másiknak jó, akár önmagunkat is feladva, önzetlenül. Ez a regény, és úgy érzem, a film is, érzelmileg megérinti az embereket, mert ismerik ezt a helyzetet, hiszen mindannyian küzdünk a szeretet gyakorlásának a nehézségével. Az anya-lánya történetben Iza látszólag mindent odaad édesanyja boldogságáért, csak saját magát nem. A Mama is szereti a lányát, de képtelen mellette élni férje halála után, tragédiához is vezet a közös életük: egymást jól szeretni ugyanis nem tudják, ráadásul a vidéki néni Iza nagyvárosi környezetébe sem tud beilleszkedni. Hétköznapinak tűnő probléma ez, de olykor a lélek legmélyére kell hatolni, hogy minden részletében megértsük mindkét oldal igazságát. Amit a Pilátus útravalóul ad, az az, hogy a „mosom kezeimet” tragédiája talán elkerülhető, ha idejében tudunk változtatni magunkon, a viselkedésünkön, mielőtt késő lenne. Hiszen Szabó Magda is lezárja a regényt: a halottak már nem felelnek.

 

Viszonylag szűk időkeretben kellett egy zárt, de érzelmileg nagyon összetett világot filmre vinnie. Nehéz volt szelektálni, kihagyni a regény bizonyos mellékszálait?

Az egyik legfontosabb változtatásunk a regényhez képest (Somogyi György és Szélesi Sándor írták a forgatókönyvet), hogy a 60-as években játszódó történetet a mába helyeztük – vagyis egy mainak tűnő, kissé eklektikus korba. A történet univerzalitása érdekelt elsősorban most is, egyfajta időtlenségben játszódik a film. Azáltal, hogy egy szülő-gyermek kapcsolat áll a fókuszban, Iza és Anna (a regényben Etelka) viszonya, a mellékszereplők önálló történetei (az apa, Vince, vagy a volt férj, Antal múltja) nemhogy erősítették, de gyengítették volna ezt a kamaradrámát. Ugyanakkor az fontos eleme az adaptációnknak (mégiscsak Szabó Magda-műről beszélünk), hogy bizonyos múltbeli pillanatok flashback formájában megjelennek – ezek nem klasszikus jelenetek, csak érzetek, hangulatok, melyek emlékfoszlányként működnek.

 

Hámori Ildikó és Györgyi Anna tökéletes választás az anya és lánya szerepére. Eleve rájuk gondolt?

Györgyi Anna már két kisfilmemben játszott korábban, a Harmadnapon című ráadásul (mint utólag realizáltam) a Pilátus előtanulmánya volt. Nagyon közel áll hozzám a személyisége, és úgy érzem, ha hozzá illő egy szerep, akkor csodát művel vele. Iza azért ő, mert egyszerre betonkemény áttörhetetlenség és rebbenékeny sebezhetőség jellemzi, és a kettő között óriási skálán mozog. A Mama szerepére elsőként Hámori Ildikót hívtuk be castingra, és azonnal kiválasztottam a szerepre. Egy finom arcú, vékony testalkatú, tisztalelkű idős asszonyt kerestünk a regény alapján, amit Ildikó intelligenciája és tehetsége, rezdülésszerű játéka tökéletesen kiegészített.

 

Mi a következő filmterve?

Szeretném Szabó Magda Freskóját megfilmesíteni, ami szintén egy családtörténet, sok humorral, iróniával és kegyetlenséggel. Dolgozunk egy igaz történeten alapuló játékfilm-forgatókönyvön is, ami egy csodáról szól: az idő legyőzéséről egy demenciával küzdő nagymama és unokája különös kapcsolatán keresztül.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/08 12-13. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14607

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 0 átlag: -