Varga Zoltán
Az olasz mesekönyvből készült színpompás rajzfilmben medvék veszik át a hatalmat Szicíliában.
Dino Buzzati 1945-ben publikált mesekönyve, a magyarul Medvevilág Szicíliában címen ismert mű évtizedekig az olasz gyerekkönyvek meghatározó darabjának számított; friss megfilmesítése francia–olasz koprodukció, melynek rendezője Lorenzo Mattotti főként képregény-művészként és illusztrátorként tevékenykedik ugyan, de szerzett már tapasztalatot az animációban a Fél(ek) a sötétben (2007) horror-antológiájának egyik epizódjával. A közelmúlt több kitűnő rajzfilmjéhez – köztük A vörös teknőshöz (Filmvilág 2017/1) – hasonlóan a Medvevilág Szicíliában létrejöttében is közreműködtek hazai szakemberek: Nagy Lajos vezetésével a Kecskemétfilm munkatársainak is köszönhető, hogy szemet gyönyörködtető animációs film született.
Történetében a mesebeli szicíliai hegyekből a medvék népes csapata Leander király vezetésével indul a völgyben élelmet keresni, s az uralkodó szeretné megtalálni elveszett csemetéjét is, Tóni bocsot. A medvéknek sok veszélyt kell legyőzniük – a varázsló, Ambróziusz professzor segíti őket –, míg beveszik az emberek várát, s apa és fia egymásra találhat. Ám az emberek közt megváltoznak a medvék, s Leander király utolsó kívánsága értelmében a jövevények kivonulnak Szicíliából, visszatérnek oda, ahová tartoznak: a természetbe. A filmet társ-forgatókönyvíróként is jegyző Mattotti a mesekönyv cselekményének zömét megtartotta, bizonyos pontokon módosított, s akárcsak a Buzzati-kötetben, úgy az animációban sem zökkenőmentes a váltás a történet két nagy egysége között, amelyek jelentős dinamikai és dramaturgiai különbségeket mutatnak.
Az epizodikus első egység minden etapjára jut valamilyen sziporkázó attrakció – a vaddisznócsorda léggömbbé változtatásától kezdve a kísértetkastélyon és a mackókat taroló Mumus Macskán át a várostrom jelenetéig. A „békeidőben” játszódó második egységben nem a medve–ember ellentét jelent problémát (ezt a szembenállást a gonosz Nagyherceg képviseli az első egységben), hanem az emberi tulajdonságokat – jellemzően: a rossz tulajdonságokat – magára öltő medve, Salavári cselszövése mozgatja a szálakat. A mese második felében nagyobb teret kap Leander és Tóni ellentmondásos apa–fiú kapcsolata, mint Buzzatinál, de ezzel együtt is – szárnyaló fantáziájának köszönhetően – vonzóbb s emlékezetesebb a rajzfilm első fele.
Ezt a döccenést ellensúlyozza, hogy a váltás nem marad reflektálatlan, sőt, a mesélés is beépül a cselekménybe. A mesekönyvvel ellentétben, kerettörténetbe ágyazódik a medveinvázió fölidézése: a komédiáspáros, Gedeone és a kis Almerina adja elő a történet első felét a barlangban fölébresztett medvének – hogy aztán a történet folytatását már a mézfaló tolmácsolja, amelyben Almerina alteregója is részese (Tóni barátjaként) az egykori eseményeknek. Mattotti rajzfilmjének befejezése nemcsak szomorú – a medvék és emberek szükségszerű, de megható elválásával –, hanem a barlangi medve és a kislány egymással megosztott, ám a néző előtt le nem leplezett titok révén (legalább részlegesen) nyitva marad (a medve kilétét illetően biztosan).
Buzzati rajzokkal is dekorálta a Medvevilág Szicíliábant: a könyv oldalait színes és fekete-fehér illusztrációk – nagyrészt miniatűr medvefigurákkal benépesített totálképek – szegélyezik. Vizuálisan a rajzfilm merészebben oldódik el a könyvtől, mint történetvezetésében (leginkább a „piszkafa” Ambróziusz megformálásában hagyatkozik a szerző rajzaira), jóllehet az alkotók leróják tiszteletüket az illusztrátor Buzzati előtt is: több képére a medvekirály palotáját díszítő festményként ismerhetünk rá. A rajzfilm, noha itt is számos a totálkép és a hatalmas mackócsapatokat láttató beállítás, valamennyi plántípussal él, s vizuális szépsége lehengerlő. Az olvadozó óriásjégkrémek asszociációját keltő hegyek, a körkörös és vízszintes csíkozások, illetve az egész filmet uraló – szó szerint beragyogó – élénk színek látványvilága a nyugat-európai rajzanimáció legszebb eredményeinek (például Paul Grimault: A király és a madár, 1980) méltó örökösévé avatja a Medvevilág Szicíliábant. A színpadi előadást és a vár ostromát előbb fölváltva láttató, majd a katonák és a táncosok csoportját fölcserélő zseniális párhuzamos montázs bizonyosan sokat hivatkozott szekvenciává fog válni.
MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN (La famosa invasione degli orsi in Sicilia) – olasz, 2019. Rendezte: Lorenzo Mattotti. Írta: Dino Buzzati regényéből Jean-Luc Fromental, Thomas Bidegain és Lorenzo Mattotti. Zene: René Aubry. Gyártó: Prima Linea Productions. Forgalmazó: Mozinet Kft. Szinkronizált. 82 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 25-26. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14487 |
