Benke Attila
Kosztümös szappanopera politikai áthallásokkal a Kiegyezés küszöbén.
1956 óta a hazai rendezők gyakran használták fel az 1849 utáni korszak motívumait a jelenre is utaló történelmi filmekben (Jancsó Miklós: Szegénylegények, Szomjas György: Rosszemberek, Herendi Gábor: Kincsem, Kárpáti György Mór: Guerilla) és tévésorozatokban (Szinetár Miklós: Rózsa Sándor, Bereményi Géza: Régimódi történet). Az RTL Klubon hétköznapi rendszerességgel sugárzott Bátrak földje sem mentes aktuálpolitikai utalásoktól, ám ezek sajnos meg is maradnak utalásszinten a szappanoperai és vígjátéki cselekményszálak szorításában.
A történet 1865 áprilisában kezdődik, amikor Deák Ferenc „húsvéti cikke” már elindította az országot az 1867-es Kiegyezéshez vezető úton, ám még messze van az Osztrák-Magyar Monarchia. A Habsburgokhoz hű Rokoczay Károly báró bécsi támogatású vasútépítéssel kívánja felvirágoztatni, illetve még inkább saját képére formálni a fiktív Rokocát a bortermelő, függetlenségpárti Torzsáék kárára, akiknek a földjére pályázik. A Rózsa Sándor-mentalitású legidősebb fiú, Torzsa Sándor Rokoczay vasúti hídjának felrobbantásával fejezi ki a „labancpárti” hatalmasság iránt érzett dühét, ám a báró lánya, Anna a helyszínen szenved lovas balesetet, így Sándor a segítségére siet. A fiatal zsandár hadnagy, Imre közbelép, meglövi az álarcos robbantót, aki rejtőzködni kényszerül Anna szobalánya, Katica közbenjárására a kisasszony lovának istállójában. A helyi szolgabíró nyomozást indít, amelyet a fiatalok szerelme is akadályoz: Anna Imrével és a rebellis Torzsával kerül szerelmi háromszögbe, Katica pedig Sándorba szeret bele reménytelenül.
A sorozat sok karaktert és cselekményszálat próbál mozgatni, ám ezekkel nem tud érdemben mit kezdeni, a gyakran szétcsúszó cselekmény tele van túlnyújtott, időhúzó töltelékjelenetekkel. Kreatívabb forgatókönyvírók bátrabb koncepcióval valószínűleg nyolc–tíz részre, illetve a betyárfilmekben (Szegénylegények, Rosszemberek) is felvázolt „vadkeleti” csapdahelyzetre (aki a technikai fejlődést irányító önkényúr ellen lázad, az a haladás útját is elállja) fókuszáltak volna. Az RTL Klub érezhetően nem is szánt A mi kis falunkénál vagy a Drága örökösökénél színvonalasabb történetet a koradélutáni és a késő esti műsorsávba, a szentendrei skanzenben és a Nagytétényi Kastélymúzeumban rekonstruált Kiegyezés előtti világ csupán díszlet a kosztümös szappanoperákból ismerős szerelmi intrikákhoz, olykor nevetségesen irreális fordulatokhoz.
A didaktikusan felvezetett és kidolgozatlan kortárs társadalmi-politikai utalások is csak a csatorna a TV2-vel és a „királyi tévével” szemben vállalt kvázi „ellenzéki” szerepéből fakadnak. Ráadásul a túlságosan is egyértelmű párhuzamok a politikai opportunizmusból és személyes érdekek miatt felvirágoztatott Felcsút és Rokoca, illetve az akkori és a mostani vezetők között egy idő után nem is működnek. Ugyanis a kezdetben zsarnoki Károly egyre szimpatikusabbá válik, mivel elkezd emberségesen bánni cselédeivel, és érdekből ugyan, de a Torzsa-család legfiatalabb tagját, Gyulát is szárnyai alá veszi, illetve védelmezi saját arrogáns fiával, Móriccal szemben.
A Bátrak földje történelemi hitelességét nem is nagyon érdemes firtatni, mert a sorozat alkotói kényük-kedvük szerint, illetve az erőltetett társadalomkritikának megfelelően formálták át a múltat. Például Sándor édesapja szerint 1849 után már senki sem lázong, a társadalom konformista lett. Ami nem igaz, mert Deák Ferenc passzív rezisztenciája mellett több Habsburg-ellenes megmozdulás volt Magyarországon, és még az 1867-es Kiegyezés miatt is tiltakozáshullám söpört végig az országon. Az izgalmas korszakválasztás és alapkonfliktus ellenére nem szabad túl nagy elvárásokkal leülni az RTL Klub sorozata elé. A Bátrak földje átlagos kosztümös kaland-szappanopera, ami sok gyenge színészi alakítás (éppen a főhősöket játszó fiatalokra jellemző) vagy modorosan túljátszott kétdimenziós figura (a báróné, a báró fia, a pap, a sztereotip módon ábrázolt cigányasszony) mellett nyomokban jutalomjátékokat is tartalmaz (az eleinte ripacskodó Ilyés Róbert később finom cinizmussal formálja meg a bárót, Salat Lehel pedig remekel rókaravaszságú, paternalista szolgabíróként).
BÁTRAK FÖLDJE – magyar tévésorozat, 2020. Showrunner: Kalamár Tamás. Rendező: Kinizsi Ottó, Koblicska Örs, Szilágyi Fanni. Forgatókönyv: Lányi Balázs, Kalamár Tamás, Josie Day. Szereplők: Szász Júlia (Rokoczay Anna), Kenderes Csaba (Torzsa Sándor), Bárnai Péter (Csizmadia Imre), Litauszky Lilla (Katica), Csőre Gábor (Torzsa Mihály), Dér Denissa (Torzsa Terka), Radnay Csilla (Torzsa Rózsa), Tóth Ildikó (Csizmadia Zsuzsa), Ilyés Róbert (Rokoczay Károly), Fodor Annamária (Rokoczay Jozefin), Salat Lehel (Lobsinger Ödön). Gyártó: Paprika Scripted. Forgalmazó: RTL Klub. Első évad: 80 x 40–45 perc.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2020/03 47-48. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14448 |
