Alföldi Nóra
Lola et ses frères – francia, 2018. Rendezte: Jean-Paul Rouve. Írta: David Foenkinos és Jean-Paul Rouve. Kép: Christophe Offenstein. Szereplők: Ludivine Sagnier (Lola), José Garcia (Pierre), Jean-Paul Rouve (Benoît), Ramzy Bedia (Zoher), Pauline Clément (Sandra). Gyártó: Nolita Cinema / TF’ Studio / Les Films du Monsieur. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 105 perc.
A Lola és a fiúk azon csodás filmek közé tartozik, amellyel úgy folyik el az idő, mintha csak egy kád meleg vízben ücsörögne a néző. Belecsobban, lubickol benne, kellemes, pihentető és jajdejó, majd kiszáll a kádból és öt perc múlva már nem is emlékszik, hogy a frissítő locsipocsi megtörtént. Jean-Paul Rouve művét őszintén csak dicsérni lehet, mert kedvesek a karakterek, bugyborékolnak a párbeszédek, mosolyogtatóan banálisak az események. Ezt az egyszerűséget az alkotó mindenféle rendezői nüansz nélkül kíséri, teljesen észrevétlen a jelenléte, meg se próbál művészkedni, épp ezért meghökkentő, hogy a néző az ingerszegénység ellenére csak a film háromnegyedénél kap észbe, hogy itt valójában semmi − nagyvásznon megszokott horderejű − esemény sem történik. Csupán a hétköznapi élet zajlik az apró-cseprő problémákkal.
Lola válóperes ügyvéd, két bátyja van: Benoît, az optikus, Pierre pedig elöregedett épületek lerombolásával foglalkozik − mindhármuk foglalkozása önmagáért beszél és finom metaforaként húzódik végig a történetükön. Életükbe Benoît harmadik esküvőjén kapcsolódunk be, ahol Pierre botrányosan rossz beszédet mond, ráadásul elfelejti a menyasszony nevét is. Ám, ahogy egy normális családban ez lenni szokott, néhány hét sértődöttség után az élet közbeszól és ezek az apró galibák kínos-humoros közjátékként zsugorodva gyűrűznek tovább a következő családi eseménybe. A háttérben mindeközben mindhárom testvérnek megvan a kisebb-nagyobb baja és boldogsága − várandósság, munkanélküliség, bimbózó szerelmek alakulnak, régi szerelmek elmúlnak. Ezeket a teljesen hétköznapi helyzeteket Rouve alkalmanként szürreális, ízig-vérig francia humormorzsákkal hinti meg, amellyel elűzi a helyenként érzelgős mellékízt. A Lola és a fiúk szép és melegszívű családi portré, ízlésesen szerény keretbe foglalva.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2020/01 58-58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14411 |
