Baski Sándor
La Gomera – román-belga, 2019. Rendezte és írta: Corneliu Porumboiu. Kép: Tudor Mircea. Szereplők: Vlad Ivanov (Cristi), Catrinel Marlon (Gilda), Agustí Villaronga (Paco), Crístobal Pinto (Carlito), Rodica Lazar. Gyártó: 42 Km Film / Komplizen Film / Les Films du Worso. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 97 perc.
A román új hullám emblematikus alkotói közül Corneliu Porumboiu talán az egyetlen, aki nemcsak, hogy örömmel flörtöl a műfaji elemekkel, de össze is tudja hangolni ezeket a kirándulásait a szerzői filmes rögeszméivel. Kedvenc témája a kommunikáció, illetve, hogy mennyire (nem) írható le a világ nyelvi eszközökkel. Első filmjében, a Volt-e vagy semben a szereplők a személyes és a közös emlékezetüket próbálják összehangolni, miközben arra a kérdésre keresik a választ, hogy volt-e forradalom Romániában, míg a Rendészet, nyelvészetben a törvény betűjének értelmezése és valósághoz igazítása okoz gondot egy fiatal rendőr számára.
A hegyek szigete, az életműben eddig is fellelhető abszurd momentumokat négyzetre emelve, ismét csak egy nyelvi kódot helyez a fókuszba: Cristinek, a korrupt nyomozónak meg kell tanulnia egy ősi, kanári-szigeteki füttynyelvet, hogy észrevétlenül tudjon kommunikálni egy nemzetközi bűnbandával. A pénz utáni hajsza legutóbbi rendezéséből (A kincs), a megfigyelés motívuma pedig a Rendészet, nyelvészetből tér vissza, a madárhangon füttyögő gengszterek ötlete azonban itt pusztán egy geg, ahogy a thriller, a noir és a heistfilmek sablonjainak kiforgatása is. Porumboiu látszólag indokolatlanul bontja fejezetekre a történetet, de a bonyolult flashback-szerkezet is leginkább csak a néző összezavarását szolgálja. Cristi sem klasszikus noirhős – noha kap maga mellé egy igazi femme fatale-t –, a kelet-európai kisember szerepét egy percig sem tudja levetkőzni (Vlad Ivanovnak hasonló eszköztárból kellett dolgoznia, mint a Tegnapban), passzivitása miatt azonban aligha lehet vele azonosulni.
A hegyek szigete különös hibrid, rétegzettségét tekintve elmarad a Rendészet, nyelvészettől, mint thriller vagy abszurd komédia viszont a kelleténél talán több idézőjellel dolgozik, így leginkább csak mérsékelten izgalmas műfaji kísérletként értelmezhető.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2020/01 57-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14409 |
