Fekete Tamás
Zombieland: Double Tap – amerikai, 2019. Rendezte: Ruben Fleischer. Írta: Dave Callaham, Rhett Reese és Paul Wernick. Kép: Chung Chung-hoon. Zene: David Sardy. Szereplők: Jesse Eisenberg (Colombus), Woody Harrelson (Tallahassee), Emma Stone (Wichita), Abigail Breslin (Little Rock), Rosario Dawson (Nevada), Zoey Deutch (Madison). Gyártó: Columbia Pictures / Pariah / 2.0 Entertainment. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 99 perc.
A horror alzsánerei közül az ezredforduló után a zombifilmek – miközben épp másodvirágzásukat élték – előszeretettel keveredtek a vígjátékkal. Ebbe a trendbe tartozik az éppen tíz éve bemutatott Zombieland is, amely minden erénye ellenére sem tudott igazi kultuszt maga köré teremteni, de méltónak bizonyult ahhoz, hogy egy évtized elteltével feltámasszák, méghozzá teljes egészében az eredeti stábbal – még az azóta Oscar-díjas sztárrá vált Emma Stone is visszatért. Az első film végén az alkalmi csapat árulásokkal és bizalmatlansággal teli kirándulása végén egyfajta családdá kovácsolódott, hogy aztán a folytatásban az egység felbomoljon. Az elköteleződéstől és a megállapodottságtól megrémülő nővérek sietve otthagyják alkalmi otthonukat, a Fehér Házat, hogy Little Rock egy szabadabb és nagyobb közösség, egy fegyverek nélküli hippikommuna felé vegye az irányt. Testvére így kénytelen visszafordulni, hogy hármasban akadjanak a lány nyomára – ezzel pedig ismét egy road movie keretébe ágyazódik a film, ami így éppen epizodikussága miatt jóval több lehetőséget kínál karakterek és szituációk felvonultatására.
Az előzmény formulájának megismétlése akár kényelmes lustaságnak is tűnhetne, ám kifejezetten szándékosnak látszik az ismétlés: már az első film is tele volt önreflexív pillanatokkal, és a készítők tudatosan utalnak a folytatás tényére – ahogy a címben is ezt jelzik, az eredeti, Double Tap kifejezés önironikus módon a duplázás tényére hívja fel a figyelmet. A második részek legáltalánosabb jellemzője, hogy az eredeti ötletet csomagolják újra teljes egészében, csak nagyobb méretben, és a Zombieland 2. szinte mindvégig saját folytatás-létét próbálja tudatosítani: hőseink hasonmásainak felbukkanásától kezdve egészen a gyorsabb és elpusztíthatatlanabb szörnyek szerepeltetéséig, amelyeket a szereplők szintén egy folytatás alapján T-1000-nek neveznek el.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/12 58-58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14372 |
