Vajda Judit
Un'avventura – olasz, 2019. Rendezte: Marco Danieli. Írta: Isabella Aguilar. Kép: Ferran Paredes. Zene: Aldo De Scalzi Pivio. Szereplők: Michele Riondino (Matteo), Laura Chiatti (Francesca), Valeria Bilello (Linda), Thomas Trabacchi (Pietro). Gyártó: Fabula Pictures / Lucky Red. Forgalmazó: Cinenuovo. Szinkronizált. 105 perc.
Olaszországból nem sok filmmusical érkezik: mozinéző legyen a talpán, aki az 1968-as Rita, a vadnyugat rémén kívül fel tud idézni egyet is. Ezt az űrt hivatott most kitölteni Marco Danieli műve, ami tényleg mintha a több évtizedes hiánypótlás szándékával készült volna, annyi mindent zsúfolt bele lelkes alkotója. A 70-es években játszódó Időtlen szerelem a korszak népszerű olasz táncdalénekesének, Lucio Battistinek a dalai alapján született (illetve a Mogol nevű dalszövegíróval közös slágerek nyomán), így nagyjából olyan, mint a Made in Hungaria olasz verziója (például az egyik karakter a Balla Linda című szám alapján kapta a Linda nevet és a film eredeti címe, az Un’avventura is egy Mogol–Battisti nótát másol). Ezt leszámítva azonban Danieli – nem túl meglepő módon – nem az olasz, hanem az amerikai filmmusical hagyományaihoz nyúlt vissza. Az Időtlen szerelem az elején világot látni induló főhősnővel, az évekig utána vágyakozó, majd szerelmét elnyerő főhőssel és a számos táncbetéttel eleve a klasszikus amerikai musical tündérmese alműfaját valósítja meg. De a rendező nem elégedett meg ennyivel, ezért telezsúfolta művét többek közt a Hair virággyerekeire, az Ének az esőben címadó jelenetére vagy az Életben maradni diszkórobbanására történő utalásokkal.
Az Időtlen szerelembe emellett történésből is annyi jutott, mintha nem is 8–10 évet, hanem egy egész életet akarna bemutatni. A kalandvágyó lány és a művészi önmegvalósításról álmodozó fiú sztorija ezzel együtt pont akkor a legizgalmasabb, amikor a hétköznapok drámáit éneklik meg és táncolják el. Ám a sok szellemes megoldás végül kioltja egymást, ráadásul a meredekebb ötleteket (tánccsata a diszkóban, dalos-táncos házaspárbaj a bíróságon) gyakran ledobja magáról az anyag. Érdekes ilyet pont egy musicalről leírni, de ezúttal igaz: a kevesebb több lett volna.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/12 56-56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14367 |
