Alföldi Nóra
Tel Aviv Al Ha’esh – izraeli, 2018. Rendezte: Sameh Zoabi. Írta: Dan Kleinman és Sameh Zoabi. Kép: Laurent Brunet. Zene: Andre Dziezuk. Szereplők: Kais Nashef (Salam), Maisa Abd Alhady (Maryam), Lubna Azabal (Tala), Yaniv Bitton (Tzur). Gyártó: Samsa Film / Lama Films / Artémis Productions. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 95 perc.
Salam negyvenes Kelet-Jeruzsálemben lakó arab férfi, új állásában kávét főz egy népszerű palesztin sorozat forgatásán. Palesztin arab létére perfekt héber, tudása aprócska korrekciók végett kapóra jön a hatnapos háború idején játszódó kémdráma felvételin. Salamnak ahhoz, hogy munkába menjen, minden nap át kell haladnia az izraeli ellenőrzőpontokon, egy kisebb félreértés miatt azonban egyszer csak a parancsnoki irodában találja magát kikérdezésen. A parancsnok (felesége) azonban véletlenül nagy rajongója a sorozatnak amelyben Salam dolgozik, rögtön lecsap tehát a napi forgatókönyvre, mi több, ihlete is támad arról, hogyan is kellene folytatódnia a szappanoperának. Salamot a friss ötletek miatt előléptetik forgatókönyvíróvá, így a parancsnokkal való kapcsolata meglepő kreatív irányt vesz. Ahogy egyre forróbb a hangulat a szappanoperában úgy feszülnek a romantikus szálak mentén egymásnak a zsidó-palesztin érdekek, Salam pedig az évad befejezését illetően hirtelen egy többfrontos háborúban találja magát.
Sameh Zoabi író-rendező a médiaszatíra nemes formáját találta meg arra, hogy a véghezvigye a lehetetlent és vígjátékot készítsen az évszázadok óta – és vélhetően örökké – tartó palesztin-zsidó konfliktusról, annak abszurditásáról és az ezzel való együttélésről. A szubzsáner választás azért találó, mert mindent képes idézőjelbe tenni, gúnnyal és iróniával átitatni, ráadásul úgy, hogy a néző saját magán, előítéletein, adott esetben sorozatrajongásán is nevet. Zoabi ügyesen játszik a „film a filmben” keretekkel, gyakran figyelmeztetés nélkül dobja be a nézőt a szappanopera világába, amely így újabb réteget képez a bájos áthallásokkal operáló komédiában. A határok összemosásának szimbolikája pazarul szervül a remek dinamikájú, szeretnivaló karakterekkel működő történetben. A film és a sorozatévad végül egy meglepő, rendkívül humoros csavarral zárul, amely finom humorral törli képen a kortárs közel-keleti politikát. A konfliktusok örökérvényűek, a látszólagos megoldás egy újabb problémához vezet, mindig nyitva áll tehát a lehetőség egy újabb évadra.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2019/12 55-55. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14364 |
